klímastratégia

MNVH

 

Kerékpárút-fejlesztés

Velencei-tó partfal

KÖZADATKERESŐ

Környezeti elemek védelme
 
Felszíni, felszín alatti vizek és földtani közeg védelme
(részletesebben a honlap környezetvédelem/vízgazdálkodás almenüpontban szerepel e témakör)
 
Jogszabályi háttér:
 
A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szabályokat a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet rögzíti, melynek célja a felszín alatti vizek jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása.
 
Környezeti célkitűzés: el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a  jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek.
 
Környezeti célkitűzések megvalósítása (219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5-6 §):
- A városok települési önkormányzatai a külön jogszabály szerinti települési környezetvédelmi program részeként annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor, külön jogszabály szerinti forrásokra is támaszkodva monitoring rendszer kiépítésével és működtetésével figyelemmel kíséri a közigazgatási területen lévő talajvíz mennyiségi és minőségi állapotát, különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot.
 - A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség intézkedéseket tesz a szennyező anyagok felszín alatti vízbe, illetve a földtani közegbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti víztestek állapotromlásának megakadályozására, a romló tendenciák megfordítására, a gyenge és a veszélyeztetett helyzetű víztestek állapotának javítására. Ennek érdekében áttekinti, mi veszélyezteti a jó állapot elérését, illetve megőrzését; ellenőrzi a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló tevékenységeket, és ha indokolt, intézkedik az engedélyek módosításáról, visszavonásáról; a környezethasználók felelősségébe tartozó környezethasználati monitoring kiegészítéséről, módosításáról.
 
A felszín alatti víz állapotának érzékenysége: a területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá minőségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlódása, földtani közeg vízvezető-képessége, továbbá a megkülönböztetett (fokozott) védelem alatt álló területek figyelembevétele alapján. Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolását.
A felszíni szennyezésre érzékeny területeken a talajra/talajba jutó szennyezések viszonylag gyorsan elérik a talaj- és mélységi vizeket, ezért ezeken a területeken minden terhelés, szennyezés (pl. hulladéklerakók, szennyvízszikkasztás, hígtrágya elhelyezés, olajfolyás ...) veszélyeztető , így a szennyező források felszámolása, a szennyezések megelőzése szükséges. Emellett a mezőgazdasági és kiskerti vegyszerhasználatok is hozzájárultak a talajvízkészletek tartós elszennyeződéséhez.
 
 Fejér megyében a felszín alatti víz állapota alapján fokozottan érzékeny területhez tartozó települések: Adony, Alcsútdoboz, Bakonykúti, Bodajk, Csabdi, Csákvár, Csákberény, Csókakő, Csór, Ercsi, Fehérvárcsurgó, Gánt, Gárdony, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Iváncsa, Kincsesbánya, Kőszárhegy, Óbarok, Pákozd, Sáregres, Sukoró, Szabadbattyán, Szár, Újbarok, Úrhida, Velence, Zámoly.
A felszíni szennyezésre erősen érzékeny, karsztos képződmények 26 ezer ha kiterjedésben fordulnak elő a megyében, döntően a Bakony-Vértes térségében;
 
 
Fejér megyében a felszín alatti víz állapota alapján érzékeny területhez tartozó települések: Alsószentiván, Bakonycsernye, Balinka, Baracs, Baracska, Beloiannisz, Besnyő, Bicske, Bodmér, Cece, Daruszentmiklós, Dég, Előszállás, Enying, Etyek, Felcsút, Füle, Gyúró, Hantos, Igar, Jenő, Kajászó, Káloz, Kápolnásnyék, Kisapostag, Kisláng, Kulcs, Lajoskomárom, Lepsény, Lovasberény, Magyaralmás, Mány, Martonvásár, Mátyásdomb, Mezőfalva, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Mezőszilas, Moha, Mór, Nadap, Nádasdladány, Nagykarácsony, Nagylók, Nagyveleg, Nagyvenyim, Pázmánd, Perkáta, Polgárdi, Pusztaszabolcs, Pusztavám, Rácalmás, Ráckeresztúr, Sárbogárd, Sárkeresztes, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Söréd, Szabadegyháza, Szabadhídvég, Székesfehérvár, Tabajd, Tác, Tordas, Vajta, Vál, Vértesboglár, Vértesacsa, Zichyújfalu.
A felszíni szennyezésre érzékeny, porózus képződmények 157 ezer ha területen találhatók, döntően a megye főbb vízfolyásainak völgyében, tágabb környeztében (pl. Sárvíz, Váli-víz és a mélyebb fekvésű, vízállásos területek). Kedvezőtlen, hogy a megye területének döntő részén a talajvíz átlagos szintje viszonylag magas; a Sárvíz, a Móri-víz völgyében, a Velencei-tó és a Duna mentén a talajvíz a felszín alatt már 0-1 m között megjelenik, ami korlátozza a területhasználatokat, fokozza a szennyeződésveszélyt.
 
Kiemelten érzékeny felszín alatti terület Fejér megyében: Adony, Alcsútdoboz, Bakonykúti, Bicske, Bodajk, Bodmér, Csabdi, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Csór, Ercsi, Etyek, Fehérvárcsurgó, Felcsút, Gánt, Gyúró, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Iváncsa, Kincsesbánya, Kőszárhegy, Magyaralmás, Mány, Mór, Óbarok, Pusztavám, Szabadbattyán, Szár, Tabajd, Újbarok, Úrhida, Vál, Vértesboglár, Zámoly
  
A földtani közeg és a felszín alatti vizek állapotának megóvása, szennyeződésük megelőzése: a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával; ellenőrzött körülmények között, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást. Tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.
A felszín alatti vizek jó mennyiségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység nem okozhatja az igénybevételi határérték túllépését, nem vezethet a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotromlásához, beleértve a káros víz(nyomás)szint emelkedését.
 
Vízkivételek: vízkivételre vízjogi engedély akkor adható ki, ha a m3/napban és m3/évben meghatározott vízkivétel - a többi meglévő vízkivétellel együtt vizsgálva - átmenetileg sem veszélyezteti a környezeti célkitűzések elérését; az érintett víztestre jogszabályban és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megállapított intézkedések megvalósítását.
 
Talajterhelési díj: a környezetterhelési díj a díj bevezetéséről szóló 2003. évi LXXXIX. törvény szerint  talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.
 
Vízterhelési díj: A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. A vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelő,  környezetterhelési díj a díj bevezetéséről szóló 2003. évi LXXXIX. törvény szerint 2. számú mellékletében meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni.
 
Kármentesítés (219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9 §):
A környezethasználó a felszín alatti vízben, illetve földtani közegben okozott szennyezést, illetve károsodást a felügyelőségnek köteles bejelenteni, illetőleg azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás esetén köteles megkezdeni a kárelhárítást.
Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP, 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 20 §) célja: felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele, valamint a szennyezettség kockázatának csökkentése, és a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése; a felszíni vizekben, természetben okozott károk kármentesítése.
 
A települési önkormányzat a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a települési környezetvédelmi program keretében:
a) alprogramot dolgoz ki, amelyet szabályozással, saját beruházással, illetve beruházások ösztönzésével valósít meg, illetve segít elő;
b) belterületi állattartás esetén figyelemmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mezőgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül helyi állattartási rendelet megalkotásával, meglévő rendeletek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti.
 
Tartós környezetkárosodásnak minősül, ha a rendelet hatálya alá tartozó tevékenység olyan károsodást okozott a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben, amely a természeti folyamatok vagy beavatkozás révén a tényfeltárási záródokumentáció elfogadásától számított öt éven belül sem csökken a kármentesítési célállapot határérték alá.
 
A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere (FAVI): a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre, veszélyeztetésére, valamint a terhelésére, szennyezésére, károsítására, továbbá kármentesítésére, állapotára, állapotával kapcsolatos követelményekre, védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer.
 
Víziközművek: a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. számú törvény alapján a 2012. július 1-jén a közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításához szükséges víziközműrendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és rendelkezésre áll, akkor az ingatlan tulajdonosa 2013. július 1-ig köteles az ingatlant a rendszerbe bekötni.
 
Víz Keretirányelv
2000. december 22-én hatályba lépett, 2000/60/EK  Víz Keretirányelv (VKI), mely az EU új víz-politikája érvényesítésének legfontosabb eszköze. Előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot.
VKI jelentőségét elsősorban az adja, hogy egységes alapokon szabályozza a felszíni, felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét, a pontszerű és diffúz szennyező-forrásokkal szembeni fellépést, és előírja a vizek jó állapotának eléréséhez vezető intézkedések vízgyűjtő szintű összehangolását. Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőjében fekszik - a Duna Részvízgyűjtőre vonatkozó  országos vízgyűjtő-gazdálkodási terve a 1042/2012. (II. 23.) számú kormányhatározattal került kihirdetésre.
Fejér megye területén az alábbi vízgyűjtő-gazdálkodási alegységek találhatók:
- Velencei-tó vízgyűjtő-gazdálkodási alegység (
- Észak-Mezőföld - Keleti-Bakony vízgyűjtő-gazdálkodási alegység
- Sió vízgyűjtő-gazdálkodási alegység
- Közép-Duna vízgyűjtő-gazdálkodási alegység
- Által-ér vízgyűjtő-gazdálkodási alegység.
Az 5 Fejér megyei vízgyűjtő-gazdálkodási alegység területére vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek 2010-ben kerültek elfogadásra. Az egyes Fejér megyei vízgyűjtő-gazdálkodási alegységek részletesebb bemutatása a honlap "környezetvédelem/vízgazdálkodás" menüpontja alatt található.
  
A vízminőség helyzete, javításával kapcsolatos célkitűzések a megyében
 
A különféle célú és mértékű vízhasználatok, a keletkező szennyvizek kezelése, környezetben történő elhelyezése/kibocsátása jelentősen befolyásolják a felszíni és felszín alatti vizek minőségét, állapotát. Emellett a mezőgazdasági tevékenység (műtrágyázás, állattartás és trágyakezelés) is jelentős terhelő lehet (helyenként, esetenként szennyező).
A szennyvizeket befogadó felszíni vízfolyások sokszor erősen szennyezettek (Nádor-csatorna, Gaja) vagy szennyezettek (Duna, Váli víz, Sárvíz, stb.). Gondot jelent, hogy a vízfolyások többségének vízminőségét alapvetően a megyén kívüli terhelések befolyásolják (pl. Duna, Nádor-csatorna: Fűzfő, Pét, Várpalota) határozzák meg.
A felszín alatti vizeknél a talajvízkészletek tartós szennyezettsége a jellemző.
 
Fokozott veszélyt jelent a felszín alatti vizekre az is, hogy a megye területének jelentős része felszíni szennyeződésre erősen érzékeny (karszt, magas talajvízállású területek, dunai kavicsterasz). Emellett a fajlagos vízfogyasztás elmúlt években bekövetkezett csökkenésével a szennyvizek koncentráltabbakká váltak.
  
A vízbázisok védelme, a vízminőség megőrzése, javítása érdekében fontos célkitűzés:
  
• a már csatornázott településeken a közcsatornára kapcsolt lakások részarányának növelése;
• a csatornával és szennyvíztisztítóval rendelkező települések számának növelése;
• az üzemi (ipari, mezőgazdasági/állattartó telepek) tisztítási/előtisztítási hatékonyságának növelése;
• a prioritási szempontok alapján kedvezőtlen helyzetű településeken az egyedi, de hatékony kezelés (pl. természeteshez közelálló rendszerek) megvalósításának elősegítése, támogatása.
• A felszíni vizek minőségének hosszabb távon történő javítása, ezen belül
• A felszín alatti vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme, ezen belül:
    - a sérülékeny vízbázisoknál a védőövezetek kijelölése, a szükséges intézkedések meghatározása és akcióprogramok indítása;
    - a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források és környezetkárosodások felszámolása (pl. illegális hulladéklerakók, talajszennyezések ...);
    - a talajvizek szennyezettségének, a diffúz terheléseknek (pl. műtrágyázás, szennyvízszikkasztás ...) a csökkentése;
     - a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmével összefüggésben a használt vizek kezelést, tisztítást követő hasznosításának elősegítése (pl. öntözés, talajvízdúsítás, csapadékvizek visszatartása ...);

 
Az erózió, defláció elleni védelem
 
A talajok minőségének romlásánál a talajdegradáció, ezen belül az erózió, defláció kiterjedt területeket érint a megyében. A környezetkímélő és a domborzati adottságokat is figyelembe vevő talajművelés megvalósításával (a megfelelő szántó/gyep arány, erdősítés, lejtőirányú művelés kerülése stb.) az erózió, defláció jelentősen mérsékelhető.
 
A környezetföldtani sajátságok, a beszivárgási és lefolyási viszonyok, a talajvizek elhelyezkedése miatt erősen érzékeny területek jelentősen korlátozzák a területek használatát, behatárolják a környezeti problémák megoldásának lehetőségeit (pl. hulladékok és szennyvizek, szennyvíziszapok kezelése, elhelyezése stb.). Ugyankkor a szennyezésre nem érzékeny területek a hulladékkezelés, elhelyezés potenciális lehetőségeiként jöhetnek számításba.
 
A mezőgazdasági művelésű területek csökkenése, a beépítések kismértékű növekedése mellett változások történtek a talajok termőképességének fenntartását szolgáló trágyázásokban is. A szerves- és műtrágyázás területi és mennyiségi alakulását vizsgálva a trágyázott területnagyságok és alkalmazott mennyiségek csökkentek, de a felhasznált szervestrágya fajlagos mennyisége növekedett. A korábban alkalmazott nagy műtrágya dózisok (300-400 kg/ha) jelentős kimosódással jártak, amit a talajvizek nitrát-tartalmának folyamatos emelkedése követett.
 
A talaj védelménél kiemelt szerepet kap a termő talaj mint megújuló természeti erőforrás és komplex ökológiai élettér, valamint a talajfelszín, mint szennyezésre érzékeny felület fokozott védelme a területhasználatoknál, a terhelő/szennyező anyagok kibocsátásánál, elhelyezésénél, ártalmatlanításánál.
 
 
 
Hulladékgazdálkodás
 
A főbb hulladékgazdálkodási irányelvek:
1. A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése (pl. az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazása, a legkisebb tömeg és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítása, a hulladékként kockázatot jelent anyagok kiváltása stb.).
2. A keletkező hulladékok hasznosítása, a hasznosított anyaghányad és energiaarány növelése (pl. az ismételt felhasználás növelése, másodnyersanyagok kinyerése és a nyersanyagoknak ezekkel történő helyettesítése, a hulladék energiahordozóként való felhasználása).
3. A hulladékok hasznosítási lehetőségeknek megfelelő, elkülönített gyűjtése (szelektív hulladékgyűjtés), a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételeinek biztosítása esetén.
4. Ártalmatlanítás, azaz a már nem hasznosítható hányad vagy a lerakáshoz képest aránytalanul magas hasznosítási költséggel kezelhető hulladékok környezetkímélő, biztonságos lerakása.
 
Települési szilárd hulladékok kezelése
 
A megye valamennyi településén biztosított a települési szilárd hulladékok rendszeres gyűjtése, elszállítása, kezelése. A gyűjtött hulladékok lerakása, ártalmatlanítása a székesfehérvári, polgárdi, sárbogárdi, adonyi térségi hulladéklerakókon történik.
A megyében egyre több településen működik szelektív hulladékgyűjtés (hulladékudvarok, szelektív gyűjtőszigetek, ill. "házhoz menő" gyűjtőrendszer keretében). A szelektív gyűjtőszigetek és hulladékudvarok helyszínei a "szelektív hulladékgyűjtés" c. menüpont alatt található.

Hulladékgazdálkodási tervek
 
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv országgyűlési elfogadását követően területi hulladékgazdálkodási terveket, majd helyi hulladékgazdálkodási terveket kellett kidolgozni és közzé tenni.
• A Közép-dunántúli régióra vonatkozó területi hulladékgazdálkodási tervet a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség készítette.
• Megyei hulladékgazdálkodási tervet a megyei önkormányzat is készíthet az országos és a területi tervvel összhangban, a települési önkormányzatokkal egyeztetetten.
• Helyi hulladékgazdálkodási tervet az egyes települési önállóan, az egy körjegyzőséghez tartozó vagy a hulladékgazdálkodási feladataikat közösen ellátó önkormányzatok közösen is kidolgozhatnak.
• Egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük, elfogadtatniuk és végrehajtaniuk a hulladékgazdálkodási feladatokat jelentősen befolyásoló gazdálkodó szervezeteknek.
• A különböző szintű hulladékgazdálkodási tervek hat évre készülnek és a végrehajtásról két évente kell beszámolót összeállítani. A hulladékgazdálkodási tervek elhatározásait a terület- és településrendezési tervek jóváhagyásánál figyelembe kell venni, az önkormányzati döntéseknél érvényre kell juttatni.
 
Megyei hulladékgazdálkodási feladatok
  
A megyei önkormányzat feladata a megye területén a hulladékok környezetkímélő kezelésének elősegítése. Ennek érdekében, a települési önkormányzatokkal együttműködve
• önálló megyei hulladékgazdálkodási tervet készíthet, megadva a hulladékok kezelésére, ártalmatlanítására alkalmas területeket a megye területén,
• elősegíti és támogatja a helyi önkormányzatok hulladékkezelését szolgáló közös telephelyek létesítését;
• elősegíti a települési önkormányzatok helyi hulladékgazdálkodási terveinek összehangolását, figyelemmel a területi elv érvényesítésére;
• együttműködik a hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában más megyei önkormányzatokkal.
 
A hulladékok ártalmatlanítása csak engedélyezett létesítményben és a környezetvédelmi hatóság engedélyében meghatározott módon valósítható meg (hulladéklerakóban történ lerakás, termikus (égetés) vagy más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárás). Új, települési hulladék lerakására szolgáló létesítmény kizárólag térségi célokra építhető. A lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét és a lerakás feltételeit külön jogszabály határozza meg.
A hulladékgazdálkodási feladatok megvalósítása érdekében a megye valamennyi települése csatlakozott valamelyik regionális hulladékgazdálkodási társuláshoz. E társulások EU-s pályázatok segítségével kívánják biztosítani a korszerű hulladékkezelést, hulladékhasznosítást és a már felhagyott hulladéklerakók rekultivációját (utóbbi már számos Fejér megyei településen sikeresen lezajlott).
 
 
Környezeti zaj és rezgés
 
Közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés a megyében főként a forgalmasabb útvonalak, autóbusz és vasúti pályaudvarok mentén adódnak. A koncentráltabban jelentkező ipari/üzemi zajkibocsátások a lakosság kisebb részét érintik, a zajforrások jól behatárolható környezetében.
 
A jelentősebb források és terhelések:
 
• A közúti forgalom növekedésével a zajterhelés is folyamatosan emelkedik. A főútvonalak (6.,7. 8., valamint a 61.,62.,63.,70.,81. és 100. sz. fő út) mentén fekvő települések belterületi szakaszait a közlekedési eredetű zaj és rezgés fokozottan és kedvezőtlenül érinti. Az utak menti szorosabb és zártabb beépítéseknél az áthaladó forgalom rendszerint 65-75 dB közötti zajterheléseket okozhat (pl. Székesfehérvár, Dunaújváros, Gárdony, Mór, Polgárdi, Sárbogárd, Ercsi, Martonvásár, Cece stb.), míg a nem megfelelően kialakított és karbantartott útpályákon zavaró rezgések lépnek föl az érintett épületeknél (gödrök, lesüllyedt fedlapok, lefolyók, stb.), döntően a nehézjárművek áthaladásakor. A városok nagy forgalmú útszakaszain - a forgalomszám, összetétel és beépítési, terjedési viszonyok függvényében - a csúcsidőszaki zajszintek rendszeresen meghaladják a 70-75 dB értékeket, és ezek még kisebb forgalmú időszakban sem csökkennek a 60-65 dB alá.
 
• A vasúti közlekedés a közútihoz hasonlóan magas zajszintekkel jár; itt a zajterhelés elsősorban a személy és teherpályaudvarok környezetében jelentkezik (Székesfehérvár, Dunaújváros). Ezeknél, valamint a fővonalak (pl. 20., 29., 30.,40. számú vonalak) mentén, a vasúti pályához közelebb fekvől akóépületeknél okoz/okozhat panaszokat a vasúti forgalom, ahol a beépítés helyenként 15-30 m-re is megközelíti a pályatesteket. Ezeken a részeken a nappali és éjszakai zaj is meghaladhatja a 60 dB-t; a szerelvények elhaladásakor fellépő zaj pedig 77-83 dB között mérhető.
  
A zaj- és rezgés-terhelések csökkentésének lehetőségei
 
• A megye településein üzemelő ipari, szolgáltatói és kommunális létesítmények területén keletkező zajok, rezgések lényegében a források, telephelyek szűkebb-tágabb környezetében okoznak problémákat, lakossági panaszokat. Ezek a zaj- és rezgés-kibocsátások mérséklésével, megfelelő védőövezettel, többszintű zaj- és rezgéscsillapító növénysáv telepítésével orvosolható.
 
• A települések erősen terhelt, állandó és indokolt lakossági panaszokat okozó közúti és vasúti szakaszai esetében a településrendezési tervek, zajpanasz vizsgálatok rögzítik a zajcsökkentések igényét, a célszerű beavatkozások jellegét (pl. műszaki védelem, fogalomelterelés stb.). Ezeknél szükség szerint részletesebb terhelés és hatásvizsgálatokra, felmérésekre alapozva kell megtervezni, engedélyeztetni és megvalósítani a helyi sajátosságoknak megfelelő és kivitelezendő zajcsökkentési módszereket, pl.
    o különféle zaj- és rezgéscsillapítók telepítése (pl. többszintű növényzet telepítése, zajárnyékoló falak);
    o településrendezési eszközök alkalmazása (zajra nem érzékeny funkciók telepítése, beépítési mód megválasztása...)
  o a megvalósítandó forgalomszervezést (nehézjárművek elterelése, kizárása, forgalommentes övezetek kialakítása és fenntartása)
 
• településeket elkerülő útvonalak kialakítása (az esetben fontos figyelembe venni a település külterületén levő természeti értékek, élővilág megóvását is; az ökológiai folyosókat nem szabad megszakítani ill. vadátjárók telepítésével kell biztosítani az élővilág védelmét).
A települési zajvédelmi övezetek kijelölésével a tényleges tevékenységek és a tervezett telepítések a helyi adottságok, viszonyok figyelembe vételével szabályozandók és önkormányzati rendeletben, a településrendezési tervekben, helyi építési el őríásokban rögzítendők.
 
Levegőtisztaság-védelem
 
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet meghatározza a levegőtisztaság-védelmi követelményeket, melyeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció kidolgozása során, valamint a helyi önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben érvényesíteni kell.
 
A rendelet 4. § alapján: "Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 5. § (1) A légszennyező forrás létesítésekor és működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges."
  
Védelmi övezetek kijelölése: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a védelmi övezet nagyságát - a környezetvédelmi engedélyben, egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény-kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével - a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. A védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.
 
Légszennyezettségi Mérőhálózat: az ország területén a levegőterheltségi szintet és a légszennyezettségi határértékek betartását az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat vizsgálja. Fejér megyében Székesfehérváron (Palotai út-Mészöly u. sarok) és Dunaújvárosban (Köztársaság u. 14.) működik automata légszennyezettségi mérőállomás (üzemeltető: a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség). Manuális légszennyezettségi mérőállomás helyszínei Fejér megyében: Székesfehérváron: Balatoni út 6, Várkörút 6, Pozsonyi út 95. Dunaújvárosban: Papírgyári út 4-6, Lajos király körút 26, Városház tér 2. Móron: Kórház u. 21, Szent István u. 6.
 
A székesfehérvári automata légszennyezettségi mérőállomás által mért aktuális légszennyezettségi adatok az alábbi honlapon tekinthetők meg: http://www.kvvm.hu/olm/station.php?id=5
 
A dunaújvárosi automata légszennyezettségi mérőállomás által mért aktuális légszennyezettségi adatok az alábbi honlapon találhatók: http://www.kvvm.hu/olm/station.php?id=4
 
Légszennyezettségi agglomeráció és zóna: az ország területén a levegőterheltségi szint mértéke szerint, a vizsgálati küszöbértékek alapján, légszennyezettségi agglomerációk vagy zónák kerülnek kijelölésre. Az ország területének légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolását, 4/2002. (X. 7.) KVVM  rendelet  1. számú melléklet tartalmazza, a légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a 2. számú mellékletben felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. Fejér megyén belül a 4. számú légszennyezettségi zónába tartozik Székesfehérvár és környéke (Bakonykúti, Csór, Iszkaszentgyörgy, Sárszentmihály, Szabadbattyán, Székesfehérvár, Úrhida), az 5. sz. légszennyezettségi zónába esik Dunaújváros és környéke (Baracs, Előszállás, Kisapostag, Nagyvenyim).

A levegőminőségi terv: azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekben a levegő kén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, PM10, PM2,5, ólom, benzol vagy szén-monoxid szintje az éves levegőminőségi értékelés alapján meghaladja a határértéket, levegőminőségi terv készítése szükséges, amelynek végrehajtásával a légszennyezettségi határértékek betartása biztosítható. A levegőminőségi tervet a felügyelőség az egészségügyi államigazgatási szerv, a közlekedés tekintetében az érintett útkezelő, vasút üzembentartó nyilatkozata alapján a hatáskörében érintett közlekedési hatóság, valamint a vonalforrás hatásterületével érintett települési önkormányzatok véleményének figyelembevételével, az érintett légszennyezők bevonásával, valamint az érintett nyilvánosság véleményének figyelembevételével készíti el. A levegőminőségi tervek tartalmi követelményeit 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Azokra a zónákra és agglomerációkra, ahol több légszennyező anyag koncentrációja haladja meg a légszennyezettségi határértéket, az összes légszennyező anyagra vonatkozó, integrált levegőminőségi tervet kell készíteni.
  
Ózoncsökkentő program: azokra a zónákra és agglomerációkra, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket, illetve a hosszú távú célkitűzést, a felügyelőségnek a közlekedési hatóság, vagy a települési önkormányzatok véleményének figyelembevételével, az érintett légszennyezők bevonásával meg kell határoznia azokat az aránytalanul nagy költségeket nem igénylő intézkedéseket (ózoncsökkentő program), amelyek biztosítják a célértékek, illetve a hosszú távú célkitűzés elérését.
 
Füstköd-riadó, szmoghelyzet: rendkívüli levegővédelmi intézkedéseket kell tenni, ha kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között, több forrásból származó szennyezőanyag-kibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet). A tájékoztatási és riasztási küszöbértékek túllépéséről, valamint azok túllépésének megszűnéséről az érintett lakosságot tájékoztatni kell a rádió, televízió, nyomtatott sajtó, internet útján, vagy a helyben szokásos tájékoztatási módon.
 
Füstköd-riadó terv: azokon a településeken, ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számolni, és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak, a veszélyhelyzet elkerüléséhez és az esemény tartósságának csökkentéséhez rövid távú cselekvési tervet (füstköd-riadó terv) kell kidolgozni és végrehajtani. A füstköd-riadó terv készítésének feltételeit és tartalmi követelményeit a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. melléklete tartalmazza. A szmoghelyzet kialakulása esetén a füstköd-riadó tervben foglaltak szerint kell a lakosságot tájékoztatni, és a szmoghelyzet megszüntetéséhez, vagy hatásainak enyhítéséhez szükséges mértékben, arra alkalmas módon a füstköd-riadó terv alapján a helyhez kötött és a mozgó légszennyező források működése korlátozható vagy megtiltható. A riasztási fokozat esetén elrendelhető intézkedéseket légszennyező anyagonként a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. melléklete tartalmazza. Fejér megyében Székesfehérvár, Dunaújváros, Mór települések rendelkeznek ilyen tervvel.
  
Levegőtisztaság-védelmi engedély: a felügyelőség a hatáskörébe tartozó légszennyező forrás létesítése, teljesítménybővítése, élettartalmát meghosszabbító felújítása, alkalmazott technológiájának váltása, használatba vétele esetén a levegővédelmi követelményeket levegőtisztaság-védelmi engedélyben írja elő.
  
A helyhez kötött légszennyező pontforrás: levegőterhelést okozó pont-, vonal- vagy diffúz források engedélykérelmek tartalmi követelményeit a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. melléklet tartalmazza.
 
Diffúz forrás: olyan levegőterhelést okozó tevékenység vagy kibocsátó felület, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen nem határozhatók meg. Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik.
 
Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.
 
Vonalforrások: autópálya, autóút vonalforrás létesítése esetén - az autóút és autópálya működésével összefüggő építmény kivételével - a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül, az egy- és kétszámjegyű országos közút, valamint vasút vonalforrás létesítése esetén a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.

Bűzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályok: az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhetők, ha ez nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzősét, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, vagy meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható.
 
Levegőtisztaság-védelmi jelentés: az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést nyújt be.
 
A levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. melléklete tartalmazza.
 
Levegőterhelési-díj: a levegőterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentésköteles. A díjat a környezetterhelési díj bevezetéséről szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: levegőterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni. 
 
A légszennyezettségi határértékeket, helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet rögzíti.
A fenti rendelet 1. számú melléklet tartalmazza a légszennyezettség egészségügyi határértékeit és egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékeit, a 2. számú melléklete pedig a légszennyezettség ökológiai határértékeit és a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek típusait, az alábbiak szerint:
 
A légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek
• erdők, kivéve az elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a városok, községek, a lakótelep és más települést védő településvédelmi erdők, valamint az
• új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok,
• történelmi borvidékek szőlőterületei,
• természetvédelem alá vont területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természet-védelmi területek),
• mező-, kert- és erdőgazdasági kutató és kísérleti területek,
• arborétumok, botanikus kertek, génbankok területei.
 
Fejér megye levegőminősége
 
A megyében Székesfehérvár, Dunaújváros és Mór településeken működik levegőszennyezettségi mérőállomás, melyek adatai alapján mindhárom szennyezett levegőjű településnek minősül. Ezeknek a városoknak az adott területrészére vagy a kibocsátások tágabb környezetére kiterjedő szennyezések döntően a helyi ipari kibocsátásokból, a fűtésből és közlekedésből erednek. Dunaújvárosban az ülepedő por és szálló por okoz állandó szennyezettséget, Székesfehérváron a szálló por rendszeresen magas értékei és a fűtési idő szakban megnövekedő nitrogén-dioxid koncentrációk jeleznek kedvezőtlen települési levegőminőséget.
 
 Főbb levegő tisztaság-védelmi szempontú célkitűzések:
 
A kedvező levegőminőség településeken, térségekben ennek fenntartása, megőrzése, a szennyezett levegőminőségű területeken a légszennyező anyagok kibocsátásának, koncentrációjának csökkentése:
 
- a kommunális, ipari, közlekedési, mezőgazdasági eredetű légszennyező kibocsátások csökkentését szolgáló intézkedések (pl. elkerülő utak építése, tömegközlekedés és kerékpáros közlekedés előtérbe helyezése, elérhető legjobb technológia alkalmazásával a légszennyező anyagok keletkezésének megelőzése, ill. hatékony leválasztó berendezésekkel a légszennyező anyagok környezetbe kerülésének megakadályozása stb.);
 - energiahatékonysági beruházások, energiatakarékos megoldások segítségével a fűtési energiaigény csökkentése, korszerű tüzelőberendezések és megfelelő minőségű tüzelőanyagok alkalmazása;
 - megújuló energiahordozók (pl. napenergia, geotermikus energia, biomassza, szélenergia stb.) alkalmazása;
 - az egyes tevékenységekből (pl. állattartás, hígtrágya és szennyvíziszap elhelyezés) eredő, lakossági panaszokkal járó bűzterhelések mérséklése, megszüntetése;
 - zöldfelületek kiterjedésének megőrzése, növelése (fa- és cserjeültetések, zöldtetők, zöldmezős beruházások helyett barnamezős beruházások megvalósítása);
 - új vagy megváltozó területhasználatok, beépítések, útépítések engedélyezése, megvalósítása csak a levegőtisztaság-védelmi követelmények, a kibocsátások és levegőminőségi előírások betartása mellett, az átszellőzési/zöldfelületi viszonyok kedvező fenntartásával történhet.

 
 
(felhasznált forrás: VÁTI Kht. dokumentuma)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Keresés

Vakbarát verzió

 

56-os forradalom ünnepségei

Fejér Megyei Értéktár

Foglalkoztatás

Területfejlesztés

Barangoló

Fedezze fel Fejér megyét!
 
 

www.gajavolgy.hu

"NE DŐLJÖN BE"

Magyar Államkincstár