A katyńi vérengzés néven ismert tömeggyilkosságot a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyelek ellen követték el 1940 tavaszán. Mintegy 22.000 lengyel értelmiségi, rendőr, határőr, katona és főként tartalékos katonatiszt vált áldozattá, akiket a Katyń környéki erdőkben kivégeztek, majd jelöletlen sírokba temettek. A tömeggyilkosságokat meghamisították, elhallgatták, azokról tilos volt beszélni. A Szovjetunió évtizedekig tagadta a felelősségét és a náci Németországot vádolta a mészárlással. 1943. április 13-án a berlini rádió bejelentette, hogy a német csapatok megtalálták a tömegsírokat a Szmolenszk melletti Katyń-i erdőkben. A szovjetek a felfedezés 47. évfordulóján, 1990. április 13-án ismerték el a felelősségüket. Ezt a napot a lengyel parlament 2007-ben nyilvánította hivatalosan emléknappá.
Székesfehérvár Önkormányzata a katyńi vérengzés évfordulóján, már a délelőtt folyamán megtartotta csendes megemlékezését a Jávor Ottó téren, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester és Lehrner Zsolt alpolgármester koszorúzta meg a Katyń emlékkeresztet. A megemlékezés részeként egy padot is dedikáltak a helyszínen városunk Tiszteletbeli polgára, Janusz Wójcik emlékére, aki pótolhatatlan munkát végzett a két nép barátságáért.
Ugyancsak emlékező beszédet intézett a megjelentekhez Jácek Sladewski, a Budapesti Lengyel Köztársaság Nagykövetségének ügyvivője.
A beszédeket követően Spányi Antal megyés püspök tartott megemlékező imát, felhívva a figyelmet arra: tanulnunk kell a történelemből, hogy aminek nem szabadna megtörténnie, az valóban soha ne történhessen meg!
Az emléknap hétfőn délután a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat megemlékezésével folytatódott a katyńi vérengzés és a 2010-es smolensk-i repülőgép baleset áldozatainak tiszteletére. A magyar, majd a lengyel himnusz elhangzása után Szalai Tamás, a nemzetiségi önkormányzati elnöke mondott beszédet. „A rendszerváltás óta eltelt nagyjából 35 év alatt a bukott kommunista rendszer egyik, ha nem a legnagyobb a „szekrényből kieső csontváza” Katyń. Ma már nyíltan, félelem nélkül tudunk beszélni a világ ezen részén az 1940-ben történt, emberi aggyal fel nem fogható tisztogatásról, tömeggyilkosság-sorozatról.” – fogalmazott, majd részletesen felelevenítette a háborús bűncselekmény történetét. Hozzátette, az országban több helyen kopjafák, emléktáblák, tölgyfalevelek, monumentális erdőket megformáló alkotások őrzik Katyń és Smolensk emlékét, de csak néhány helyen van kereszt. Szalai Tamás köszönetét fejezte ki Székesfehérvár városvezetésének a Katyń emlékkereszt felállításáért és közvetlen környezetének gondozásáért.
A keresztnél Lehrner Zsolt és Horváth Miklós Csaba, Székesfehérvár alpolgármesterei és dr. Szabó Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke helyeztek el egy-egy szál virágot. Az eseményen részt vettek többek között az Országos Lengyel Önkormányzat, a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület, a NATO Közép–európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságának képviselői, Fehérvárcsurgó és Szabadbattyán község polgármesterei, valamint más székesfehérvári nemzetiségi önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek vezetői, képviselői is.
