Környezetvédelmi jellemzők, övezetek és feladatok a megyében

(Forrás: FEJÉR MEGYEI területrendezési terve területrendezési terv - javaslattevő fázis, egyeztetési dokumentáció VÁTI KHT. 2001. VI.hó)

KÖRNYEZETVÉDELEMI TERVJAVASLAT

Az elvégzett vizsgálatok, elemzések és egyeztetések során azonosított környezeti problémák, konfliktusok jellegének (terhelés, szennyezés, hatás), jelentőségének (érintett területek, környezeti közegek és népesség) ismeretében fogalmazhatók meg az elérendő és/vagy fenntartandó környezeti minőség, állapot jellemzői, valamint az ezekhez szükséges, területre és tevékenységre vonatkozó beavatkozások jellege, köre, időtávja.

A vizsgálatok eredményeként kerültek meghatározásra a jelent sebb környezetterhelő források, tevékenységek és lettek lehatárolva a megye terhelt és/vagy szennyezett térségei, területrészei is. Ezeket szemlélteti a 6.2/0. tervlap, amelyen az intézkedést, beavatkozást igénylő környezeti problémák jellege, területi megoszlása válik áttekinthetővé; megkülönböztetve

• a terhelt, szennyezett térségeket, így
  
  
  • a vezetékes ivóvízzel ellátott és (részben) csatornázott, valamint csatornázatlan településeket;
    
    
  • a szennyezett levegőjű településeket, nagy forgalmú és zajjal, légszennyezőkkel terhelt útvonalakat;
    
    
  • a szennyezett/erősen szennyezett vízfolyásokat.
    
    
• a jelentősebb környezetterhelő forrásokat, így
  
  
  • a települési és veszélyes hulladéklerakó helyeket;
    
    
  • a szennyvíztisztító telepeket és szennyvízürítő helyeket;
    
    
  • a dögkutakat;
    
    
  • a szakosított állattartó telepek hígtrágya elhelyezési helyeit.

Ennek alapján jól lehatárolhatók a több szempontból is terhelt, veszélyeztetett területek, térségek, amelyeknél a különféle terhelő források gyakran összegezedő hatásai már rövid- és középtávon is beavatkozást igényelnek.

KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉSEK

A megye kedvező környezeti állapotának, minő ségének alakításához szükséges környezetvédelmi tervjavaslat alapvetően a levegő- és vízminőségvédelem, valamint a hulladékelhelyezés és zaj elleni védelem körére terjed ki. Az ezekkel is szoros összefüggésben lévő természet- és tájvédelem feladatait külön munkarészek rögzítik.

Mindezek figyelembe vételével a környezetvédelmi tervjavaslat feladata :

• a környezetvédelmi beavatkozások, intézkedések rögzítése, amelyek hosszú távon biztosítják a megye kedvező környezeti minőségének, állapotának elérését, fenntartását és összhangban vannak a fenntarthatóság ökológiai elveivel;
  
  
• a környezetvédelmi célú övezetek javasolt lehatárolása, amelyek részét képezik a megye területfelhasználási és településszerkezeti rendszerének, elősegítve a funkcionális kapcsolatok kialakítását és működtetését.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÖVEZETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK

Levegőtisztaság-védelem

Jogi keretek és feladatok. A levegő védelmének egyes szabályairól szóló és 2001. július 1 -jén hatályba lépő , a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet meghatározza a levegő védelmi követelményeket a forrásokra, tevékenységekre, a hatásterületek és a védelmi övezetek kijelölésére, a légszennyezettség mértékének szabályozására, a források üzemeltetőinek kötelezettségeire, az engedélyezés, ellenőrzés és bírságolás rendszerére. Ennek főbb, a megyei területrendezési terv szempontjából is lényeges elemei a következők :

• A környezetvédelmi hatóság

  • a levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre - mint légszennyez forrásokra - az elérhető legjobb technika alapján, jogszabályban előírt vagy hatásvizsgálati eljárás során megállapított kibocsátási határértéket, levegővédelmi követelményeket ír elő.

  • új forrásoknál, tevékenységeknél a rendeletben megadott, vagy környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében meghatározott kiterjedésű védelmi övezet kialakítását rendeli el és jogerős határozat rögzíti, amit a településrendezési (településszerkezeti) tervben és az ingatlannyilvántartásban fel kell tüntetni.

  • a régió/megye területén belüli zónák kialakítására ad javaslatot, figyelemmel a légszennyezettség mértékére és a közegészségügyi hatóság javaslatára. Az ország zónákba sorolását jogszabály teszi közzé. A kijelölés felülvizsgálata a légszennyezettség lényeges változása esetén, de legalább 5 évente történik.

  • intézkedési programokat készít, hoz nyilvánosságra, irányít és hajt végre a határértékeket meghaladó légszennyezettség településeken, térségekben és zónákban, valamint határozatban írja el az intézkedési programokban meghatározott feladatok végrehajtását.

• A programokat és zónák kijelölését lényegében 2002 végéig el kell készíteni. Azokra a zónákra, ahol több légszennyező anyag koncentrációja meghaladja a légszennyezettségi határértéket, az összes szennyező anyagra vonatkozó, integrált intézkedési programot kell készíteni.
  
  
• Azokban a zónákban, ahol a légszennyezettség a határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot.
  
  
• A zónákban légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek jelölhetők ki külön jogszabályban meghatározottak szerint, a környezetvédelmi hatóság és a földművelésügyi szervek együttes javaslata alapján, a települési önkormányzatok egyetértésével. A kijelölést 2004. július 1 -ig kell elvégezni, és legalább 5 évenként felül kell vizsgálni.
  
  
• Az forgalomból eredő légszennyezettség csökkentésére
  
  
  • azokon az útszakaszokon, ahol a forgalmi eredet légszennyezettség rendszeresen és tartósan meghaladja a határértékeket, a közlekedési hatóság - a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére - forgalomszervezési és korlátozó intézkedéseket rendelhet el.
    
    
  • új autópálya, autóút esetében az út tengelyétől számított, legalább 100 m-es, egyszámjegy és kétszámjegy országos közút, valamint új vasútvonal esetében legalább 50 m-es védelmi övezetet kell kialakítani. Meglévő útszakaszoknál a kijelölt védelmi övezet nem csökkenthet, és a környezetvédelmi hatóság a légszennyezettséget csökkent vagy kizáró felszíni védő elemek (pl. védő növénysáv) alkalmazását írhatja elő.
    
    
  • külterületen vezetett új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegy országos közút és vasút mentén a légszennyezettségi határértékeknek a védelmi övezet határán kell teljesülniük.
    
    
• Bűzzel járó tevékenységnél meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz környezetbe. Ezért a környezetvédelmi hatóság - a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján - az elérhet legjobb technika alkalmazását, egyedi határértéket írhat el , de a tevékenység korlátozó vagy betiltó határozatot is hozhat.
  
  
• Meglévő és helyhez kötött pont- vagy diffúz forrás nem üzemeltethető , ha 2004. december 31-ét követően nem rendelkezik a rendeletben meghatározott jogerős és érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel.
  
  
• A légszennyező források, tevékenységek új rendelet szerinti, a kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezését az átmeneti időszak végéig, de legkésőbb 2007. október 30-ig meg kell szüntetni. Meglévő forrásokra a megállapított, új kibocsátási határértékeket 2002.január 1-jétől kell alkalmazni, és azok a hatóság vagy más jogszabály által megszabott határidő, de legkésőbb 2007. október 30-ig teljesíteni kell.
  
  
• A légszennyező források körül kialakítandó védelmi övezetek sugara/távolsága (a rendelet 2. melléklete szerint) :
  
  
  
  1. a jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenységnél legalább 500, de legfeljebb 1000 méter;
     
     
  2. a közepes mérték levegőterhelést okozó tevékenységnél legalább 300, de legfeljebb 600 méter;
     
     
  3. a csekély mérték levegőterhelést okozó tevékenységnél legalább 50, de legfeljebb 100 méter;
     
     
  4. a közlekedési célú létesítményeknél (autóbusz-végállomás, üzemanyagtöltőállomások) legalább 50 méter a legközelebbi lakóépülettől.

Kiemelten védett területek

A megye közigazgatási területe védett I. levegőminőségi kategóriába tartozik, ezen belül 1990. január 1-től - a 3/1988.(V.10.) KVM rendelet alapján - kiemelten védett

• az Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület;
  
  
• a Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület;
  
  
• a Martonvásári Park Természetvédelmi Terület;
  
  
• a Pákozdi Ingókövek Természetvédelmi Terület;
  
  
• a Sárréti Tájvédelmi Körzet területéből a fokozottan védetté nyilvánított Csór 0171-0172/2, 0174-0182/2, 0182/2-0192/2 helyrajzi számú terület;
  
  
• a Velencei Madárrezervátum Természetvédelmi Terület;
  
  
• a Vértesi Tájvédelmi Körzet Gánt, Vérteskozma, Kőhányáspuszta közigazgatási területének kivételével;
  
  
• a Velencei-tó Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Nadap, Sukoró, Pákozd közigazgatási területével és a Velencéhez tartozó Hajdútanya és Agárdpuszta, Csiripuszta, Pálmajor külterületi lakott helyeinek kivételével.

Ezeket, a levegőtisztaság-védelmi szempontból jelenleg és távlatban is kiemelten védendő területrészek megyén belüli elhelyezkedését adja meg a 6.2/1. tervlap. A meglévő és tervezett ipari parkok, létesítmények területén és környezetében - a környezetvédelmi hatóság által kidolgozott és közzétett intézkedési tervek figyelembe vételével biztosítani lehet/kell a megengedhető kibocsátási és levegő minőségi határérték teljesülését, mégpedig a meglévő terhelések, engedélyezetten üzemelő források és a tervezett kibocsátások együttes hatásai esetén is.

A kibocsátások csökkentése, a levegőminőség javítása

A megye környezeti levegőminősége megfelelőnek ítélhető , azonban kivételt képez Székesfehérvár, Dunaújváros és Mór, amelyek szennyezett levegőj településeknek minősülnek. Ezeknek a városoknak az adott területrészére vagy a kibocsátások tágabb környezetére kiterjedő szennyezések döntő en a helyi ipari kibocsátásokból, a fűtésből és közlekedésből erednek. Dunaújvárosban az ülepedő por és szálló por okoz állandó szennyezettséget, Székesfehérváron a szálló por rendszeresen magas értékei és a fűtési idő szakban megnövekedő nitrogén-dioxid koncentrációk jeleznek kedvezőtlen települési leveg minőséget. Figyelemmel megye szennyezettségi viszonyaira, a levegő tisztaság-védelmi szempontból igényelt beavatkozások, intézkedések a következők:

• A szennyezett levegőjű településeken leveg minőség javítása érdekében
  
  
  • a határértéket meghaladó technológiai kibocsátások megszüntetése (Székesfehérvár: IKARUS, ALCOA-KÖFÉM, VIDEOTON, MÁV, Vasöntöde és Nehézfémöntöde, ÉDÁSZ Fűtőmű; Dunaújváros: DUNAFERR és a Papírgyár).
    
    
  • a forgalmas városi és nagy átmenő forgalmú községi útszakaszok közlekedési eredetű légszennyezettségének mérséklése a kibocsátások lehetséges csökkentésével, az elkerülő utak (Székesfehérvár, Dunaújváros, Gárdony, Mór, Polgárdi, Sárbogárd, Ercsi, Martonvásár, Cece stb.), a forgalomszervezés/korlátozás és tömegközlekedés fejlesztése (Székesfehérvár, Dunaújváros), és az útvonalak menti beépítéseknél az átszellőzés fenntartásával, javításával.
    
    
• A kedvező levegőminőség településeken, térségekben ennek fenntartása, megőrzése a fejlesztéseknél, beruházásoknál; ezen belül
  
  
  • a földgázellátási program folytatásával a kommunális kibocsátások csökkentése;
    
    
  • a fűtési energiaigény csökkentésének, korszerű tüzelőberendezések és megfelelő minőségű tüzelőanyagok alkalmazásának támogatása.
    
    
  • az új beépítéseknél, a felújításoknál az energiatakarékos megoldások, korszerű tüzelő berendezések és megfelelő minőségű tüzelő anyagok, megújuló energiahordozók (pl. napenergia) alkalmazásának elősegítése, támogatása.
    
    
  • az egyes tevékenységekből (állattartás, hígtrágya és szennyvíziszap elhelyezés) eredő, lakossági panaszokkal járó bűzterhelések megszüntetése műszaki, technológiai beavatkozásokkal.
    
    
• Új vagy megváltozó területhasználatok, beépítések, útépítések engedélyezése, megvalósítása csak a levegőtisztaság-védelmi követelmények, a kibocsátások és levegőminőségi előírások betartása mellett, az átszellőzési/zöldfelületi viszonyok kedvező fenntartásával történhet (környezeti hatásvizsgálatok, terhelésvizsgálatok).

Vízkészletek védelme

Vízminőségvédelmi területek

A megye természeti adottságai, a hidrológiai és hidrogeológiai viszonyai alapján kijelölt és ezért kiemelten védendő vízvédelmi területei a következők:

• a felszín alatti vízbázisoknál
  
  
  • a Csór-Zámoly-Bodmér-Felcsút-Gyúró vonaltól északra fekvő, felszínen és felszín közelben elhelyezkedő karszt, amely a térségben működő helyi és a regionális vízellátási rendszerek számára szolgálta ivóvizet.
    
    
  • a Duna menti sáv, amelynek vízadó képessége nem csak a helyi vízhasználatoknál tölt be fontos szerepet, hanem a regionális ellátás vízbázisaiként is számon tartottak.
    
    
  • a Szabadbattyán-Nagylók-Perkáta-Gárdony négyszög térsége, ahol a mélyebben fekvő karsztrétegek felhasználása a koncentrált vízbeszerzésre távlatban jöhet számításba, ami előzetes védelmét is indokolja.
    
    
• a felszíni vizeknél a védettség területi határait a 33/ 993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés szabályozza; így
  
  
  • a Velencei-tó vízgyűjtője (II/1) és a Duna Ercsi-Kulcs közötti szakasza (II/2) élvez kiemelt védelmet mint ivóvízbázis és üdülőterület.
    
    
  • a Gaja és a Nádor csatorna vízgyűjtője ipari területként szerepel (III/2) és fogadja a települések kezelt szennyvizeit.
    
    
  • a Duna Kulcstól délre es szakasza (V) és az egyéb területek (VI) nem élveznek kiemelt védelmet.

A fejlesztések, terület- és környezethasználatok során a megye érzékeny és megőrzést igénylő, kiemelten védendő üzemelő és távlati vízbázisait 6.2/2. tervlap mutatja be, feltüntetve a működő vízműveket és a perspektívikusan hasznosítható térségeket is. Ugyanakkor a 6.2/3. tervlap határolja le a felszíni és felszín alatti vizek minőségvédelmének területeit, amelyek a területileg eltérőkibocsátási határértékek figyelembe vételét alapozzák meg a szennyvízkezelések, kibocsátások, terhelések tervezésénél, engedélyezésénél.

A terhelések csökkentése, a vízminőség javítása

A különféle célú és mérték vízhasználatok és a keletkez szennyvizek kezelése, környezetben történő elhelyezése/kibocsátása jelentősen befolyásolják a felszíni és felszín alatti vizek minőségét, állapotát. Emellett a mezőgazdasági tevékenység (műtrágyázás, állattartás és trágyakezelés) is jelentős terhelő , helyenként és esetenként szennyező. A vízhasználatok, a vezetékes vízellátás és a keletkező szennyvizek kezelése, a természetes vízkészletek minőségének alakulása kapcsán a következők emelendők ki:

• Vezetékes ivóvízzel települések csaknem mindegyike, a lakások döntő többsége (94 %) ellátott; csupán Csősz, Sárszentágota és Soponya ellátatlan. Ugyanakkor csak a települések egy része (3 %), a vezetett vízzel ellátott lakások 44 %-a csatornázott, és a településeken belül a csatornázottság aránya is igen eltérő; a települések többségénél a 1 0 %-ot sem éri el.
  
  
• A felhasznált és a csatornahálózaton elvezetett, tisztított/kezelt szennyvizek mennyiségei alapján megállapítható, hogy mintegy 10 em3/nap kezeletlen szennyvíz talajba jutásával kell számolni a megye településein. A csatornázatlan településeken, településrészeken 1100-1250 m3/nap nagyságrendűre tehet a szippantással eltávolított és kezelt szennyvíz mennyisége, ami a keletkező és csatornahálózaton el nem vezetett szennyvizeknek csupán 10-11 %-át teszi ki.
  
  
• A felszíni vízfolyások szennyezettsége - a vízhasználatok jelentős csökkenése ellenére - alig mérséklődött; a szennyvizeket befogadó felszíni vízfolyások erősen szennyezettek (Nádor-csatorna, Gaja) vagy szennyezettek (Duna, Váli víz, Sárvíz, stb.). Gondot jelent, hogy a vízfolyások többségének vízminőségét alapvetően a megyén kívüli terhelések befolyásolják (pl. Duna, Nádor-csatorna: Fűzfő, Pét, Várpalota) határozzák meg. Ugyanakkor a kiemelt bányavizek mennyiségének csökkenése több vízfolyás minőségét is kedvezőtlenül érinti (Gaja patak, a Szent László víz és a Váli víz), míg a vízhiányos időszakok a Zámoly-Pátkai tározóknál, és így a Velencei-tónál okoz mennyiségi és minőségi gondokat.
  
  
• A felszín alatti vizeknél a talajvízkészletek tartós szennyezettsége a jellemző; az ÁNTSZ többéves vizsgálati adatsorai szerint a kutak közel 60 %-ának vize bakteriológiailag (62 %) és/vagy kémiai összetevők (37 %) alapján kifogásolt, így ivóvízellátásra alkalmatlan. Kedvezőtlen, hogy a vízműveknél is a víznyerő helyekről származó vizek 34 %-a kifogásolt.
  
  
• Fokozott veszélyt jelent a felszín alatti vizekre az is, hogy a megye területének jelentős része felszíni szennyeződésre erősen érzékeny (karszt, magas talajvízállású területek, dunai kavicsterasz). Emellett a fajlagos vízfogyasztás elmúlt években bekövetkezett csökkenésével a szennyvizek koncentráltabbakká válva kerülnek ki a környezetbe.

Figyelemmel a vízhasználatokkal, az ellátottsággal, a keletkez szennyvizek kezelésével, elhelyezésével, valamint a természeti környezeti adottságokkal, érzékenységgel összefüggő gondokra, a vízbázisok védelme, a vízminőség megőrzése, javítása érdekében szükséges beavatkozások a következőkben összegezhetők:

• A megyei szennyvízkezelési program ütemezés és prioritások szerinti megvalósítása, ezen belül
  
  
  • a már csatornázott településeken a közcsatornára kapcsolt lakások részarányának növelése;
    
    
  • a csatornával és szennyvíztisztítóval rendelkező települések számának növelése;
    
    
  • az üzemi (ipari, mezőgazdasági/állattartó telepek) tisztítási/el tisztítási hatékonyságának növelése;
    
    
  • a prioritási szempontok alapján kedvezőtlen helyzetű településeken az egyedi, de hatékony kezelés (pl. természeteshez közelálló rendszerek) megvalósításának elősegítése, támogatása.
    
    
• A felszíni vizek minőségének hosszabb távon történő javítása, ezen belül
  
  
  • a Duna vízminőségénél a legalább III. osztály (szerves mikroszennyezők, mikrobiológiai állapot) elérésének elősegítése a megyén belüli kibocsátások, terhelések mérséklésével;
    
    
  • az állóvizek minősége legalább II. osztályú legyenek és a klorofill ne haladja meg a 75 mg/m3-es értéket;
    
    
  • a települési, ipari és mezőgazdasági szennyvizek, szennyvíziszapok megfelelő, környezetkímélő kezelésével, elhelyezésével a talaj, a talajvizek és - döntően a kisvízfolyásoknál megfigyelhető - növekvő só- és toxikus-anyag terhelések megállítása, mérséklése (harmadfokú tisztítás, kistelepülések csatornázása és szennyvízkezelése, működő és új üzemeknél a határértékeknek eleget tevő kibocsátások).
    
    
• A felszín alatti vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme, ezen belül
  
  
  • a sérülékeny vízbázisoknál a védőövezetek kijelölése, a szükséges intézkedések meghatározása és akcióprogramok indítása;
    
    
  • a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források és környezetkárosodások felszámolása (pl. illegális hulladéklerakók, talajszennyezések ...);
    
    
  • a talajvizek szennyezettségének, a diffúz terheléseknek (pl. műtrágyázás, szennyvízszikkasztás ...) a csökkentése;
    
    
  • a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmével összefüggésben a használt vizek kezelést, tisztítást követő hasznosításának elősegítése (pl. öntözés, talajvízdúsítás, csapadékvizek visszatartása ...);
    
    
  • a vízrendezés, művelési ág változás, bányászati tevékenység, valamint a bányászati tevékenység által megváltozott területhasználatoknál (pl. bányatavak) a felszín alatti víz utánpótlódásának mennyiségi és minőségi fenntartása, védelme.

Talajvédelem

A talaj védelménél kiemelt szerepet kap a termő talaj mint megújuló természeti erőforrás és komplex ökológiai élettér, valamint a talajfelszín, mint szennyezésre érzékeny felület fokozott védelme a területhasználatoknál, a terhelő/szennyező anyagok kibocsátásánál, elhelyezésénél, ártalmatlanításánál.

Az erózió, defláció elleni védelem

A talajok minőségének romlásúnál a talajdegradáció, ezen belül az erózió, defláció kiterjedt területeket érint a megyében. Ezek elhelyezkedését adja meg a 6.2/4. tervlap, feltüntetve az erodált részeket, valamint a lehordott talajok felhalmozódási területeit is. Ezek szerint

• erősen erodált mintegy 30 ezer ha, ahol a talajpusztulás mértéke a termőréteg több mint 70 %-át érintette;
  
  
• középfokú erózió tapasztalható mintegy 46 ezer ha területen, ahol a termőréteg 30-70 %-a már lepusztult;
  
  
• szélerózió is tapasztalható 4400 ha területen, Sárbogárd-Alap és Előszállás térségének talajain.

A tervezett területfelhasználási és földhasználati zónarendszer megvalósításával, a környezetkímélő és a domborzati adottságokat is figyelembe vev talajművelés megvalósításával (a megfelelő szántó/gyep arány, erdősítés, lejtőirányú művelés kerülése ...) az erózió, defláció jelentősen mérsékelhető.

Felszíni szennyezés-érzékenység

A talajok kitüntetett szerepet kapnak az emberi tevékenység, a területhasználatok megvalósításánál (beépítések, létesítmények elhelyezése ...), de a szennyező anyagok fogadásában, lebontásban is. Ezért a jelenlegi tevékenységek és távlati területhasználatok miatt is fokozott jelentőségű a területek felszíni szennyezésre való érzékenysége; ezt adja meg a megye területére a 6.2/5. tervlap. Látható, hogy

- a felszíni szennyezésre erősen érzékeny, karsztos képződmények 26 ezer ha kiterjedésben fordulnak elő, döntően a Bakony-Vértes térségében;

- a felszíni szennyezésre érzékeny, porózus képződmények 157 ezer ha területen találhatók, döntően a megye főbb vízfolyásainak völgyében, tágabb környeztében (pl. Sárvíz, Váli-víz és a mélyebb fekvésű, vízállásos területek). Kedvezőtlen az is, hogy a megye területének döntő részén a talajvíz átlagos szintje viszonylag magas; a Sárvíz, a Móri víz völgyében, a Velencei-tó és a Duna mentén a talajvíz a felszín alatt már 0-1 m között megjelenik, ami korlátozza a területhasználatokat, fokozza a szennyeződésveszélyt

- a felszíni szennyezésre nem érzékeny képződmények 19 ezer ha területen fordulnak elő elszórtan és viszonylag kis kiterjedésben.

A felszíni szennyezésre érzékeny területeken a talajra/talajba jutó szennyezések viszonylag gyorsan elérik a talaj- és mélységi vizeket, ezért ezeken a területeken minden terhelés, szennyezés (pl. hulladéklerakók, szennyvízszikkasztás, hígtrágya elhelyezés, olajfolyás ...) veszélyeztető , így a szennyező források felszámolása, a szennyezések megelőzése szükséges. Emellett a mezőgazdasági és kiskerti vegyszerhasználatok is hozzájárultak a talajvízkészletek tartós elszennyeződéséhez.

A környezetföldtani sajátságok, a beszivárgási és lefolyási viszonyok, a talajvizek elhelyezkedése miatt erősen érzékeny területek jelentősen korlátozzák a területek használatát, behatárolják a környezeti problémák megoldásának lehetőségeit (pl. hulladékok és szennyvizek, szennyvíziszapok kezelése, elhelyezése stb.). Ugyankkor a szennyezésre nem érzékeny területek a hulladékkezelés, elhelyezés potenciális lehetőségeiként jöhetnek számításba.

A mezőgazdasági művelésű területek csökkenése, a beépítések kismértékű növekedése mellett változások történtek a talajok termőképességének fenntartását szolgáló trágyázásokban is. A szerves- és műtrágyázás területi és mennyiségi alakulását az 1980-98 közötti időszakra vizsgálva megállapítható, hogy a trágyázott területnagyságok és alkalmazott mennyiségek jelentősen csökkentek, de a felhasznált szervestrágya fajlagos mennyisége növekedett (36-ról 100-135 t/ha értékre). Ezek a tendenciák kedvezőek a talajok, a felszíni és felszínalatti vizek védelme szempontjából; a korábban alkalmazott nagy műtrágya dózisok (300-400 kg/ha) együtt járt a jelentős kimosódással is, amit a talajvizek nitrát-tartalmának folyamatos emelkedése követett. Napjainkra viszont az vált kérdésessé, hogy ezek a dózisok (120-150 kg/ha) alkalmasak-e a talajok termőképességének fenntartására, hosszú távú megőrzésére.

Hulladékgazdálkodás

A hulladékgazdálkodási irányelvei.

A megyében keletkező, különböző eredetű és veszélyességű hulladékoknál követendő és érvényesítendő térségi és helyi hulladékgazdálkodási irányelvek:

1. A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése (pl. az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazása, a legkisebb tömeg és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítása, a hulladékként kockázatot jelent anyagok kiváltása stb.).
   
   
2. A keletkező hulladékok hasznosítása, a hasznosított anyaghányad és energiaarány növelése (pl. az ismételt felhasználás növelése, másodnyersanyagok kinyerése és a nyersanyagoknak ezekkel történő helyettesítése, a hulladék energiahordozóként való felhasználása).
   
   
3. A hulladékok hasznosítási lehetőségeknek megfelelő, elkülönített gyűjtése (szelektív hulladékgyűjtés), a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételeinek biztosítása esetén.
   
   
4. Ártalmatlanítás, azaz a már nem hasznosítható hányad vagy a lerakáshoz képest aránytalanul magas hasznosítási költséggel kezelhető hulladékok környezetkímélő, biztonságos lerakása.

Települési szilárd hulladékok kezelése

A gyűjtés, kezelés jelenlegi rendszere.

Fejér megye 103 településén, a lakások közel 88 %-ánál kerül rendszeres gyűjtésre, elszállításra és döntően lerakásra a szilárd hulladék. Így mintegy 950 em3/év mennyiség hulladék kerül rendszeres gyűjtésre rendkívül vegyes gyűjtési és szállítási rendszerben (helyi, megyei és megyén kívüli vállalkozások (pl. SIOKOM Rt.,-Siófok; Becker Duna Rt., Százhalombatta, REM-Tatabánya ) és egyéni vállalkozók közreműködésével, vegyes és a rendszerint korszerűtlen járműparkkal. A gyűjtött hulladékok lerakása, ártalmatlanítása a megyében üzemelő 30 lerakón és négy megyén kívüli lerakóhelyen történt meg. Az ártalmatlanításban a térségi (Székesfehérvár, Dunaújváros, Adony, Bicske, Ercsi, Polgárdi, Mór, Sárbogárd) lerakók kiemelt szerepet kapnak; itt a hulladékok elhelyezése lényegében rendezetten és ellenőrzötten történik. Ezek a lerakók 75 település, a megye települései 70 %-ának hulladékait ártalmatlanítják, míg közel 20 helyi lerakó fogadja a többi település szervezetten gyűjtött hulladékait. A elmúlt években, 1995-2000 között több lerakó szűnt meg, így a Velence-Guljálvölgyi (2000) térségi lerakó, valamint a helyi szerepkör adonyi (1998), bodajki (1995), előszállási (1998), mezőkomáromi (2000), nagyvelegi (1998), sárosdi (1998), zámolyi (2000).

A megyében megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás rendszerének kiépítése. A Székom Rt. Székesfehérvár, Mór, Pátka, Lovasberény, Vereb, Pázmánd, Kápolnásnyék, Velence, Sukoró, Pákozd területén végez szelektív gyűjtést és ennek távlati kiterjesztését tervezi több mint húsz településre, gyűjtő udvarok, gyűjtő szigetek létesítésével. Az így gyűjtött hulladékokból válogatóműben (Pénzverővölgy) különítik el a papírt és műanyagokat a további hasznosításra. Emellett a termékdíjas rendszernél is a Székom Rt. a megyei rendszergazda; az így begyűjtött csomagoló papírok, műanyagok, fémek, üveg, akkumulátorok, gumiabroncsok a megyében keletkező hulladékok közel 10 %-át teszik ki. A Dunanett Kft. Dunaújváros az iskolákban (szárazelem) és a bevásárló központoknál (üveg, papírhulladék) végez gyűjtést és hulladékátvevőt is üzemeltet (papír, használt sütőolaj, fémhulladék). A Vertikál Rt. hulladékudvarokat létesít és üzemeltet, a polgárdi telephelyén kísérleti komposztáló telepet is működtet a kerti zöldhulladékok hasznosítására. A Rumpold Bicske Kft. a veszélyes lakossági hulladékokat gyűjti össze Bicskén évente egyszer.

A hulladékgazdálkodás jogi keretei és feladatok.

A 2001 -ben hatályba léptetett 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról meghatározza a gyártók, forgalmazók, a fogyasztók, a hulladék termelők kötelezettségeit, a hulladékkezelés és hasznosítás feltételeit, az állami és önkormányzati feladatokat a hulladékgazdálkodás szervezésében, igazgatásában (engedélyezés és a hatósági jogkörök). A megyei területrendezési terv, a hulladékgazdálkodás térségi rendszerének kialakítása szempontjából lényeges, hogy

• a megye településein lényegében teljes körűvé kell tenni hulladékgyűjtés - mint közszolgáltatás - rendszerét (legkésőbb 2003. január 1-ig).
  
  
• Az engedélyezett és üzemelő hulladéklerakóknál az üzemeltetőknek teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot kell elvégeztetniük. Ezek dokumentációit, valamint az intézkedési terveket 2003. január 1-ig be kell nyújtaniuk a környezetvédelmi felügyelőségnek, akik meghatározzák a további működési feltételeket, a szükséges intézkedéseket és a teljesítési határidőket.
  
  
• Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv országgyűlési elfogadását követően területi hulladékgazdálkodási terveket, majd helyi hulladékgazdálkodási terveket kell kidolgozni és közzé tenni.
  
  
  • A területi hulladékgazdálkodási tervet - az országos terv alapján és a területrendezési és területfejlesztési tervekkel összhangban - KDT Környezetvédelmi Felügyel ség (KvF) készíti, a helyi önkormányzatok és az érintett hatóságok, érdek-képviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával.
    
    
  • Megyei hulladékgazdálkodási tervet a megyei önkormányzat is készíthet az országos és a területi tervvel összhangban, a települési önkormányzatokkal egyeztetetten.
    
    
  • Helyi hulladékgazdálkodási tervet az egyes települési önállóan, az egy körjegyz séghez tartozó vagy a hulladékgazdálkodási feladataikat közösen ellátó önkormányzatok közösen is kidolgozhatnak.
    
    
  • Egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük, elfogadtatniuk és végrehajtaniuk a hulladékgazdálkodási feladatokat jelentősen befolyásoló gazdálkodó szervezeteknek; a tervkészítésre kötelezettek körét külön jogszabály állapítja meg. A terveket egyeztetni kell az érintett települési önkormányzatokkal és jóvá kell hagyatni a Környezetvédelmi Felügyelőséggel (KvF).
    
    
• A különböző szintű hulladékgazdálkodási tervek hat évre készülnek és a végrehajtásról két évente kell beszámolót összeállítani. A hulladékgazdálkodási tervek elhatározásait a terület- és településrendezési tervek jóváhagyásánál figyelembe kell venni, az önkormányzati döntéseknél érvényre kell juttatni.
  
  
• A megyei önkormányzat feladata a megye területén a hulladékok környezetkímél kezelésének elősegítése. Ennek érdekében, a települési önkormányzatokkal együttműködve
  
  
  • önálló megyei hulladékgazdálkodási tervet készíthet, megadva a hulladékok kezelésére, ártalmatlanítására alkalmas területeket a megye területén,
    
    
  • elősegíti és támogatja a helyi önkormányzatok hulladékkezelését szolgáló közös telephelyek létesítését;
    
    
  • elősegíti a települési önkormányzatok helyi hulladékgazdálkodási terveinek összehangolását, figyelemmel a területi elv érvényesítésére;
    
    
  • együttműködik a hulladékgazdálkodási feladatok megoldásában más megyei önkormányzatokkal.
    
    
• A települési hulladéklerakóban lerakott és megfelelően mért összetételű hulladékoknál a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat fokozatosan csökkenteni kell, mégpedig 2004.július 1-ig 75%-ra, 2007. július 1-ig 50%-ra, 2014. július 1-ig 35%-ra.
  
  
• A hulladékká vált és visszavételi kötelezettséggel gyűjtött csomagolóanyagoknál 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy legalább 50% hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.
  
  
• A hulladékok ártalmatlanítása csak engedélyezett létesítményben és a környezetvédelmi hatóság engedélyében meghatározott módon valósítható meg (hulladéklerakóban történ lerakás, termikus (égetés) vagy más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárás).
  
  
• Új, települési hulladék lerakására szolgáló létesítmény kizárólag térségi célokra építhető. A lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét és a lerakás feltételeit külön jogszabály határozza meg.

A hulladéklerakás távlati megyei rendszere.

A törvényi szabályozással összefüggő megyei területrendezési feladat a biztonságos közellátást lehetővé tévő térségi ártalmatlanító/lerakó telepek helyének meghatározása, rendszerének kialakítása úgy, hogy az eleget tehessen az érvényes (új) létesítési el írásoknak és módot adjon környezetkímélő, biztonságos üzemeltetésre. A felmérések, előzetes vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a helyi lerakók lényegében felszámolásra kerülnek, amit a környezeti, műszaki, gazdasági és engedélyezési/finanszírozási feltételek szigorodása magyaráz. Ebben a szabályozásban csak a térségi/regionális lerakók kialakítása, üzemeltetése támogatott. Ezért a megye már ma is térségi/regionális szerepkört betölt nyolc lerakójának - a környezetvédelmi felülvizsgálatra alapozott, intézkedési tervekben megadott kialakítását, korszerűsítését követő - hosszú távú üzemeltetésére kell számítani. Ezek:

(1) Székesfehérvár, Pénzverővölgyi térségi hulladéklerakó

A lerakótelep Székesfehérvártól ÉK-re, Csalapuszta térségében, a Velencei-tó vízgyűjtőjén található és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik.

A helykijelölés és kialakítás alapvetően a földtani, hidrogeológia, vízrajzi és településfejlesztési viszonyok figyelembe vételével történt. A szigetelés nélküli, völgyfeltöltéses technológiával üzemelő és észlelőkutakkal ellátott lerakót 1987-ban helyezték üzembe. Eddig kb. 920 Em3 hulladék fogadását biztosította és még mintegy 80 Em3 elhelyezését képes biztosítani. Felhagyását és rekultiválását 2001-től, az új lerakó üzembe helyezését követően tervezik.

A meglévő lerakó mellett létesülő új, szigetelt lerakó összterülete 13 hektár és mintegy 1 Mm3 hulladék elhelyezését teszi lehetővé három ütemben. Az első két ütem kialakítása jelenleg folyik és tervezett átadása 2001. június 30-ig megtörténik.

A telep üzemeltetője a Székom Rt., amely Székesfehérvárról és 14 környező településről (Aba, Belsőbáránd, Bodakajtor, Börgönd, Gárdony. Iszkaszentgyörgy, Lovasberény, Moha, Pákozd, Pátka, Sárkeresztes, Seregélyes-szőlőhegy és Sukoró) szállít ide hulladékot.

(2) Dunaújvárosi térségi hulladéklerakó

A lerakóterület a kisapostagi holtághoz kapcsolódó völgyben, a Dunától kb. 150 méterre levő 7 hektáros területen került kiépítésre 1978-ban. A műszaki védelem nélküli lerakótérnél fennáll a csurgalékvizek elszivárgása Holt-Dunaág felé.

A lerakó 10 Mm3 hulladék elhelyezésére alkalmas, területe 16 ha és lépcsŐzetes gödörfeltöltéssel üzemel. Eddig kb. 6 Mm3 mennyiségű hulladék került lerakásra, így még mintegy 15 évig képes fogadni a térség hulladékait. A lerakott hulladékot kompaktorral tömörítik, a takarást a partoldalból kitermelt löszréteggel oldják meg, a már feltöltött lerakórészeket pedig folyamatosan rekultiválják. A megfigyelő kutak vízminősége az utóbbi 8 évben már nem felel meg az ivóvízre vonatkozó szabvány-értékeknek.

Az 2000. júliusában elvégzett környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján kidolgozott környezetvédelmi intézkedési terv készült a lerakó korszerűsítésére; eszerint 2001-ben megkezdődhetnek az előkészületek a lerakó műszaki védelemmel való ellátására és esetleges bezárására. A jelenlegi lerakó betelése esetén új kommunális lerakó építését tervezik.

A lerakó a Dunanett Kft üzemelteti, amely Dunaújváros és 7 környező település (Előszállás, Iváncsa, Kisapostag, Kulcs, Mezőfalva, Nagyvenyim és Rácalmás) hulladékait helyezi el a területen.

(3) Bicske térségi hulladéklerakó

A Bicskétől Ny-ra létesült lerakó 1998. óta üzemel és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik.

A kijelölt 13 ha nagyságú területből eddig 2,7 ha lett igénybe véve. A műszaki védelemmel és észlelőkutakkal (6 db) ellátott lerakón vegyes típusú (gödörfeltöltéses és dombépítéses) feltöltést folytatnak; eddig mintegy 18,2 Mm3 lerakása történt meg a lerakótérben. Az üzemeltető biztosítja a papír (360 m3/év), az üveg és a műanyag hulladékok hasznosítását; ez utóbbiakét csak minimális mennyiségben.).

A lerakót a Rumpold Bicske Kft üzemelteti, és 10 Fejér megyei (Bicske, Alcsút, Bodmér, Csabdi, Etyek, Felcsút, Kajászó, Mány, Vál, Vértesboglár), valamint több Pest megyei település (Bajna, Biatorbágy, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Csobánka, Epöl, Nagykovácsi, Nagysáp, Páty, Pilisborosjen , Pilisvörösvár, Pilisszentkereszt, Solymár, Szentendre, Tök, Törökbálint, Üröm) hulladékai kerülnek itt lerakásra.

(4) Polgárdi térségi hulladéklerakó

Az 1991-ben létesített lerakó mellett 1997-ben helyezték üzembe az új, környezetvédelmi engedéllyel rendelkező lerakóhelyet. Ez műszaki védelemmel, korszerű gépparkkal és monitoring rendszerrel van ellátva, és gödörfeltöltést követő dombépítéssel üzemel. Eddig kb.110 Em3 hulladék lerakása történt meg és még mintegy 790 Em3 elhelyezésére van mód. Az üzemeltető a papír és a vas hulladékok hasznosítását valósítja meg.

A lerakót a Vertikál Rt. üzemelteti, amely Polgárdi és 14 környező település (Csősz, Füle, Jenő , Kisláng, Kőszárhegy, Lepsény, Mezőszentgyörgy, Nádasdladány, Sárkeszi, Sárszentmihály, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida) hulladékait fogadja.

(5) Sárbogárd térségi hulladéklerakó

A Sárbogárdtól K-re, Kislók közelében kialakított lerakó 1994 óta üzemel és az újabb, három ütemben megépítésre kerülő része műszaki védelemmel ellátott, 8 ha nagyságú területet foglal el. A lerakás dombépítéssel történik. A korábban már lerakott hulladék mennyisége 140 Em3 , és az így, védelem nélkül feltöltött, közel 2 ha kiterjedés lerakótér lezárását és rekultiválását tervezik az új lerakó üzembe helyezését követően.

A lerakótelepet a Vertikál Rt. üzemelteti, amely Sárbogárd és 6 környező település (Alsótöbörzsök, Kislók, Nagyhörcsök, Sárszentágota, Sárhatvan, Rétszilas-Pusztaegres) hulladékait fogadja.

(6) Adony térségi hulladéklerakó

A geológiai alkalmassági vizsgálatok alapján kiválasztott helyen létesített és 1998 óta üzemelő lerakó környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik. A műszaki védelemmel, észlelő-kutakkal (3 db) kialakított telephelyen gödörfeltöltéssel, majd dombépítéssel történik a lerakás; eddig a lerakótérből 42 Em3 került feltöltésre és további 53 Em3 áll rendelkezésre; a telepen hulladékhasznosítás nem történik.

A lerakót a Vertikál Rt. üzemelteti és a telep 7 település (Adony, Besnyő, Hantos, Nagykarácsony, Nagylók, Perkáta, Sárosd és Szabadegyháza) hulladékait fogadja

(7) Ercsi kommunális hulladéklerakó

Az Ercsitől Ny-ra létesült lerakó engedéllyel üzemel. A telephely szigetelés nélkül került kialakításra és megfigyelő kúttal ellátott. A dombépítéssel már lerakott hulladék tömör mennyisége 210 Em3 és még további 230 Em3 elhelyezésére van mód. A kommunális hulladék mellett az építési törmelék is itt kerül lerakásra; a fa, vas, és egyéb fémhulladék szétválogatása biztosított.

A lerakót a Becker-Pannónia Kft üzemelteti, amely Ercsi, Isztimér, Ráckeresztúr, valamint négy Pest megyei település (Érd, Diósd, Sóskút, Tárnok) hulladékának elhelyezését biztosítja.

(8) Mór térségi hulladéklerakó

A Mórtól É-ra, Árkipuszta térségében 1993 óta üzemel a lerakó, amely mŰszaki védelem nélkül létesült és csak 2003-ig rendelkezik lerakási engedéllyel (KDT KvF).

A telephelyen eddig kb. 380 Em3 hulladék került elhelyezésre, és még mintegy 300 Em3 lerakására van mód. A gödörfeltöltéssel üzemelő lerakó korszerűsítését, fejlesztését tervezik.

A lerakót a Székom Rt. üzemelteti, amely Mórról és 9 környező településről (Csákberény, Csókakő, Felsődobos, Gánt, Magyaralmás, Nagyveleg, Söréd, Pusztavám, Zámoly) gyűjtött hulladékot szállít ide és helyez el.

Helyi lerakók üzemelnek a következő településeken:

• Balinka, Gyúró (ez Martonvásár és Tordas hulladékait is fogadja); a lerakók környezetvédelmi engedéllyel rendelkeznek.
  
  
• Csór, Enying. Szabadhídvég, Mezőszilas, Pusztaszabolcs; ezek a lerakók korábban, a hatóságok által kijelölt helyeken üzemelnek.
  
  
• Alsószentiván, Bakonycsernye, Dég, Igar, Mátyásdomb, Sárszentágota; ezek a lerakók engedély nélkül üzemelnek.

A megye területén kívüli lerakón helyezi el hulladékát több Fejér megyei település; ezek:

• Alap, Baracs, Cece, Vajta (Dunaföldvár);
  
  
• Újbarok, Szár, Vértesacsa (Tatabánya-REM)

A hulladéklerakók megyei rendszerének javasolt kialakítását a 6.2/6. tervlap adja meg, jelölve egyben az engedéllyel vagy anélkül üzemelő helyi lerakókat, a már korábban megszűnt, de rekultiválást igénylő, valamint az elkövetkezendő években megszüntetendő és rekultiválandó lerakókat is. Ezek, valamint a helyben és időben is változó illegális lerakók felszámolásának módját, feltételeit, ütemeit a térségi és helyi hulladékgazdálkodási tervek pontosítják, határozzák meg a környezeti, műszaki, gazdasági és társadalmi összefüggések figyelembe vételével.

Egyéb hulladékok kezelése

A termelési, szolgáltatási tevékenységnél keletkező hulladékok változatos eredetűek, mennyiségűek és eltérő jellegű kezelést, ártalmatlanítást igényelnek. Ezek kezelésénél, ártalmatlanításánál a következők irányadók:

• Az ún. veszélyes hulladékok környezetkímélő, biztonságos gyűjtése, tárolása, ártalmatlanítása a hulladéktermelő feladata, kötelezettsége; a termelők maguk vagy szakosodott szervezetekkel, a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett és ellenőrzött módon ártalmatlanítják hulladékaikat helyben (pl. ALCOA-KÖFÉM égető ; DUNAFERR tárolói, zagytere és salakhányója) vagy megyén kívül (pl. kórházi hulladékok : Dorogi Hulladékéget ). A megyében körzeti, regionális feladatokat is ellátó kezelő/ártalmatlanító telep nem üzemel.
  
  
• Az állattartásnál mintegy 6-800 m3 /év nagyságrendŰre tehető állati tetem keletkezik; ennek döntő része rendszeres gyűjtésre és feldolgozásra kerül (ATEV Solt és Győr, mátyásdombi húsliszt üzem), míg 150-200 m3/év a települési dögkutakba kerül. A telepített gyűjtőhelyek és dögkutak, dögterek döntő többségének elhelyezése környezeti szempontból megfelelőnek, állapotát tekintve már kevésbé elfogadhatónak, felülvizsgálandónak minősíthető.
  
  
• A szakosított állattartó telepek a települési környezetben okoznak környezeti gondokat; főként a hígtrágyás sertéstartási mód az, ami fokozott terheléssel, szennyezéssel jár (bűz, talaj- és vízszennyezések). Ezeknél a kevésbé terhelő állattartási módra való áttérés és a trágyakezelés, elhelyezés környezetkímélő megvalósítása megoldást igényel, összhangban a környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok meghonosításával, de a levegő védelmének új szabályozásával (2001.(II.14.) Korm. r.).

Környezeti zaj és rezgés

Zajszintek és rezgések

A megye forgalmasabb útvonalai, autóbusz és vasúti pályaudvarai mentén fellép közlekedési zajok adnak lakossági panaszokra okot az adott települési környezetben. A koncentráltabban jelentkező ipari/üzemi zajkibocsátások a lakosság kisebb részét érintik, a zajforrások jól behatárolható környezetében. Ezek megoldása, a kibocsátások mérséklése a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságok felügyelete, közreműködése mellett történik meg. A jelentősebb források és terhelések:

• A közúti forgalom. amelynek növekedésével a zajterhelés is folyamatosan emelkedik. A főútvonalak (6.,7. 8., valamint a 61.,62.,63.,70.,81. és 100. sz. fő út) településeken haladnak keresztül, így ezek belterületi szakaszait a közlekedési eredetű zaj és rezgés fokozottan és kedvezőtlenül érinti. Az utak menti szorosabb és zártabb beépítéseknél az áthaladó forgalom rendszerint 65-75 dB közötti zajterheléseket okoz (Székesfehérvár, Dunaújváros, Gárdony, Mór, Polgárdi, Sárbogárd, Ercsi, Martonvásár, Cece stb.), míg a nem megfelelően kialakított és karbantartott útpályákon zavaró rezgések lépnek föl az érintett épületeknél (gödrök, lesüllyedt fedlapok, lefolyók, stb.), döntően a nehézjárművek áthaladásakor. Ezeknek a problémáknak a megoldása az útkezelők feladatát képezi. A városok nagy forgalmú útszakaszain - a forgalomszám, összetétel és beépítési, terjedési viszonyok függvényében - a csúcsidőszaki zajszintek rendszeresen meghaladják a 70-75 dB értékeket, és ezek még kisebb forgalmú időszakban sem csökkennek a 60-65 dB alá. Ebben jelentős szerepet játszik a belvárosi részeken áthaladó, döntően helyi forgalom (Székesfehérvár, Dunaújváros).
  
  
• A vasúti közlekedés a közútihoz hasonlóan magas zajszintekkel jár; itt a zajterhelés elsősorban a személy és teherpályaudvarok környezetében jelentkezik (Székesfehérvár, Dunaújváros). Ezeknél, valamint a fővonalak (pl. 20., 29., 30.,40. számú vonalak) mentén, a vasúti pályához közelebb fekvőlakóépületeknél okoz/okozhat panaszokat a vasúti forgalom, ahol a beépítés helyenként 15-30 m-re is megközelíti a pályatesteket. Ezeken a részeken a nappali és éjszakai zaj is meghaladhatja a 60 dB-t; a szerelvények elhaladásakor fellépő zaj pedig 77-83 dB között mérhető.
  
  
• A rezgések főforrása a közlekedés és az ipari tevékenység. A közlekedési eredetű rezgések az észlelhetőség és épületekre való veszélyesség határát csak rossz minőségű vagy állapotú út esetén és a vasúti pálya rezgéskeltő elemeihez (váltók, hevederes kötések) túlzottan közeli épületeknél érhetik el. Az ipari eredetű rezgések mindig egyedi feltárást és megoldást igényelnek elsősorban technológiai megfontolások és nem az épületek veszélyeztetése miatt.

A terhelések csökkentése, javasolt beavatkozások

A zaj, és rezgésproblémák keletkezési helye és hatásterülete jól behatárolható a települési környezetben, mérséklésük/megszüntetésük pedig a választható műszaki, gazdasági megoldások által determinált. Mindezekre figyelemmel a szükséges intézkedések, beavatkozások köre a következőkben rögzíthető:

• A zajterheléseknél a települési környezetben célkitűzés
  
  
  • középtávon a nemzetközileg elfogadhatatlannak tekinthet 75 dBA terhelés fölötti helyzetek megszüntetése;
    
    
  • hosszabb távon a legfeljebb 65 dBA terhelési szintek elérése.
    
    
  • az új fejlesztéseknél (utak, megváltozott területi funkciójú területrészek, ipari parkok és vállalkozási övezetek, technológiák) a környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelmények maradéktalan kielégítése.
    
    
• A megye településein üzemelő ipari, szolgáltatói és kommunális létesítmények területén keletkező zajok, rezgések lényegében a források, telephelyek szűkebb-tágabb környezetében okoznak problémákat, lakossági panaszokat. Ezek megoldása, a kibocsátások mérséklése a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságok felügyelete, közreműködése mellett történik meg.
  
  
• A települések erősen terhelt, állandó és indokolt lakossági panaszokat okozó közúti és vasúti szakaszai ismertek, ezeknél a településrendezési tervek, zajpanasz vizsgálatok rögzítik a zajcsökkentések igényét, a célszerű beavatkozások jellegét (pl. műszaki védelem, fogalomelterelés stb.). Ezeknél szükség szerint részletesebb terhelés és hatásvizsgálatokra, felmérésekre alapozva kell megtervezni, engedélyeztetni és megvalósítani a helyi sajátosságoknak megfelelő és kivitelezend zajcsökkentési módszereket; így
  
  
  • a hatékony védelem műszaki megoldásait (zajárnyékoló falak, létesítmények) ;
    
    
  • az alkalmazandó településrendezési eszközöket (zajra nem érzékeny funkciók telepítése, beépítési mód megválasztása...)
    
    
  • a megvalósítandó forgalomszervezést (nehézjárm vek elterelése, kizárása, forgalommentes övezetek kialakítása és fenntartása ...).
    
    
• A települési zajvédelmi övezetek kijelölésével a tényleges tevékenységek és a tervezett telepítések a helyi adottságok, viszonyok figyelembe vételével szabályozandók és önkormányzati rendeletben, a településrendezési tervekben, helyi építési el írásokban rögzítendők. A települések egy részénél a zajövezetek önkormányzati kijelölése megtörtént (pl. Székesfehérvár, Gárdony-Velence területe), míg a zajjal jelentősebben terhelt településeken ez megvalósítandó.