klímastratégia

MNVH

 

Kerékpárút-fejlesztés

Velencei-tó partfal

KÖZADATKERESŐ

Vízgazdálkódási jellemzők és feladatok; árvíz- és belvízvédelem a megyében
 
A megye vízgazdálkodásában kiemelt szerepe van a Velencei-tó vízminősége, vízmennyisége megóvásának. Ennek érdekében fontos feladat a vízgyűjtő területről a Velencei-tóba közvetlen, vagy talajvizen keresztül közvetve befolyó vizek vízminőségének javítása, a tó vízháztartásának biztosítása.
 
Fejér megye településeinek vízellátására az egészséges vezetékes ivóvízellátás kiépült, így Fejér megye a vezetékes vízellátás vonatkozásában teljesen ellátottnak tekintendő.
 
A térségben a vízellátás vonatkozásában a vízbázis védelme jelent kiemelt feladatot. Az érzékeny vízbázisok felmérése országosan, s így a vizsgált megyében is megtörtént.
 
A szennyvízelvezetés, tisztítás, elhelyezés kérdésének a rendezésében a közelmúltban lényeges előrelépések történtek, különös tekintettel a Velencei-tó vízminőségének a védelme érdekében. A szennyvíz szakszerű gyűjtése, tisztítása és elhelyezése érdekében a megye több települése pályázott, így az utóbbi években jelentősen nőtt a csatornázott települések száma. Ugyanakkor a szennyvízkezelési beruházások jelentős költségigénye miatt sok településen még mindig jelentős hiányosságok vannak a korszerű szennyvízkezelés terén, ezért e hiányok pótlása kiemelt feladata a térségnek.
 
A csapadékvíz elvezetésének hiányosságai is számos települést érint. Általánosan jellemző a nyíltárkos csapadékvíz elvezetés, amelynek kiépítettsége is nagyon hiányos.
 
Vízellátás
 
Fejér megye területén a települések vízellátását általában regionális és kistérségi rendszerről biztosítják, vagy önálló saját vízműről oldják meg. Néhány település önállóan oldja meg vízellátását vagy az Önkormányzat által üzemeltetett Vízműről, vagy létrehozott helyi szervezeten keresztül.
 
A vízellátás vonatkozásában a fejlesztési feladatokban ma már nem a bekötöttség növelése, a "mennyiségi ellátás" megoldása a legfontosabb. A "minőség" biztosítása kerül előtérbe a vízellátás fejlesztési feladatok körében. A vízminőség védelme az általánosan terjedő elszennyeződés következtében egyre nehezebb feladat. Az egészséges víz, mint a természet legfontosabb kincse kiemelt védelmet igényel. A jövő feladata, rövid és hosszabb távon egyaránt a vízbázisok fokozott védelmének biztosítása.
 
A felszín alatti vizek minőségi védelme érdekében szükséges a felhagyott, tönkrement vízbeszerzési helyek, elsősorban fúrt kutak szakszerű eltömése, a bányagödrök, hulladéklerakás helyetti rekultivációja, bányatavak óvatos (nem többcélú) hasznosítása. Utóbbi esetben kerülni kell a nyílt talajvíz szervesanyag terhelését. Ezeken keresztül ugyanis komoly szennyeződés érheti a védett rétegvizeket, és ezzel a már jelenleg is észlelt nitrátosodási folyamat felgyorsulhat.
 
A vízminőség védelme, javítása érdekében a felszíni és felszín alatti vízbázisokra hidrogeológiai védőövezetek kerültek kijelölésre. (A vízbázisok hidrogeológiai védőterületére vonatkozó korlátozásokat a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet melléklete rögzíti).
 
A minőségi vízellátás érdekében - a vízbázisok védelmén kívül - néhány Fejér megyei településen szükséges a kitermelt vizek tisztításával, kezelésével javítani (pl. arzénmentesítéssel). .
 
A termálvíz előfordulását tekintve, a megye mélységi hőmérsékleti izotermáinak vizsgálata alapján nem túl kedvező adottságú. A vizsgálatok alapján 80 foknál melegebb vízelőfordulás sehol sem várható, legfeljebb nagyon kis területen a megye déli részén. A Velencei tó déli részén fut végig egy nagyon keskeny sáv, amely termálvíz-nyerési lehetőséget mutat. Ebből a rétegből 50 °C-os ásvány- és gyógyvizet lehet kitermelni, amelynek hasznosítására létesítettek termálfürdőt Gárdonyban. A víz kálcium, magnézium, hidrokarbonát, vas mellett jód-brómos és szulfátos tartalmú.
 
Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, elhelyezéssel kapcsolatos fejlesztési feladatok
 
Az elhasznált víz a környezet egyik alapvető szennyező eleme, amelynek megfelelő elhelyezése nagyon fontos feladat. A vízügyi ágazat a szennyvízhálózat és szennyvíztisztítás létesítésének intenzív fejlesztését elkezdte. Ennek hatására több szennyvíztisztító telep létesült és több km-nyi csatornahálózat került már kivitelezésre, ill. van folyamatban. A közelmúltban történt csatornázási és szennyvíztisztító telep létesítési beruházások eredményeként azonban a közmű olló még mindig nyitott.
 
A szennyvízelvezetés és tisztítás agglomerációkban történik. Az utóbbi években több Fejér megyei település nyert támogatást a korszerű szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítására, de a beruházás jelentős költségigénye és a támogatási források szűkössége miatt még mindig vannak csatornázatlan települések a megyében. Ez utóbbi településeken a szennyvizek ártalmatlanítására, megfelelő tisztítására illetve elhelyezésére rövid távon is megoldást kell találni, mert a szivárgó szennyvízgyűjtők sok esetben a talajt, talajvizet is jelentősen szennyezik, amely során a talajvíz elnitrátosodik. Sajnálatosan ez a folyamat már egyes vízműkutak vízminőségi mérési eredményeiből is szembeötlően kitűnik.
 
Az elszennyeződés folyamatának felgyorsulását okozza a településeken a vezetékes ivóvíz bevezetése következtében megnövekedő elszikkasztott szennyvízmennyiség, valamint a szennyvizek magasabb nitrogén és foszfortartalma. Ezek a szennyező anyagok a talajba és a talajvízbe juthatnak, azokat jelentősen szennyezve.
 
A közeljövőben nem csatornázandó, illetve a szennyvízelhelyezést nem megoldó településeken csökkenteni kell a szennyezés mértékét. Ezt a településeken a szakszerű szennyvíztisztítási módok ismertetésével, a lakosok szennyezésekkel kapcsolatos felvilágosításával célszerű elősegíteni. Célszer támogatni a szakszerű, korszerű közműpótló berendezések kivitelezését (olyan közműpótló technológiák, amelyekkel környezetszennyezés nélkül, helyben, minimális védőtávolsággal megoldható a szennyvízkezelés).
 
Minden szakszerűen kiépített szikkasztó csökkenti a jelenlegi talaj-, talajvízszennyezést. A szakszerű szikkasztás minimális költsége különösen fontos és kihasználandó az elöregedő, kisjövedelmű településeknél.
 
Ahol a szakszerű szennyvízkezelésre környezetvédelmi, vagy vízvédelmi okokból nem nyílik lehetőség, ott fokozottan ellenőrizni kell a zárt gyűjtő medencék valós vízzáróságát. A szigorúan vízzáró medencékből a szippantott szennyvizeket a kijelölt leürítő helyre kell szállítani.
 
A szennyvízcsatorna kiépítését követően fontos, hogy minden ingatlan rácsatlakozzon és az egyéni korábbi szennyvízgyűjtési megoldás felszámolásra kerüljön.
 
Szennyvízcsatornával ellátott települések Fejér megyében
(adatforrás: Nemzeti Környezetegészségügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltsége 2012. februári adata)
A megye 108 települése közül 68 településen van közüzemi szennyvízcsatorna. Jellemzően ezeken a településeken a csatornázottság kiépítése 70-100% közötti, megoszlását a következő táblázat szemlélteti.
 

csatornázottság:

100 %

90-99%

80-89 %

70-79%

70% alatt

település szám:

36

18

10

4

5

 (A megadott százalékos adatok a települések állandó lakásaira vonatkoznak, adatoknál a 2010 évi Országos Statisztikai Adatszolgáltatásként (OSAP 1376) az üzemeltetők által beküldött és már feldolgozott adatok lettek figyelembe véve.)

 A 70% alatti kiépítettség a következő településeknél fordul elő: Mezőfalva, Baracs, Kisapos-tag, Nagyvenyim és Csákvár.
o Mezőfalva, Kisapostag, Baracs és Nagyvenyim települések esetében a Dunaúj-városi Rendszerhez csatlakozva eddig az I. ütem épült ki. Jelenleg a II. ütemű beruházás megvalósítására KEOP pályázati konstrukcióban van lehetősége a településeknek nyertes pályázatuk alapján.
o Csákvár esetében nincs tudomásunk pályázaton történő indulásról, 57 %-os csatornázottság mellett a több mint 5000 fős településen indokolt a további fej-lesztés. Ugyanezt támasztja alá az a tény is, hogy a település a Velencei-tó víz-gyűjtőjén található.
A településeken összegyűjtött és elvezetett szennyvizet a megye 30 szennyvíztisztító telepe fogadja és kezeli.
Kiépítés- beruházás alatt lévő szennyvízelvezető hálózatok:
 
- Címzett támogatással kiépült Aba, Káloz, Sárkeresztúr és Soponya szennyvízcsatorna hálózata és szennyvíztelepe, de vízjogi üzemeltetési engedéllyel jelenleg csak az Abán megépült szennyvíztisztító telep rendelkezik. (mivel üzemeltetési engedély a szenny-vízcsatorna hálózatokra még nem került kiadásra a korábban említett 68 település kö-zött ez a négy település nem szerepel.)
A szennyvízcsatorna hálózattal és szennyvíztisztítással nem rendelkező települések esetében lehetőség van pályázati támogatás elnyerésére a beruházás megvalósítására.
 
Az Európai Uniós kötelezettség vállalás értelmében a 2000 lakosegyenértéknél nagyobb ter-helést jelentő agglomerációknál, az agglomeráció nagyságától és az érintett terület érzékeny-ségétől függően ütemezve kell a szennyvízelvezetést és kezelést kiépíteni. A még előttünk álló kiépítési határidő: 2015. december 31.
 
- A megye több településén folyik jelenleg szennyvíz csatornázási- és tisztítási beruházás a KEOP pályázati konstrukció segítségével:
o Székesfehérvár még nem csatornázott belterületi részei, Börgönd, Csala, Kisfa-lud, mint egyéb belterületek, valamint Pákozd, Pátka és Seregélyes települések esetében.
o Lajoskomárom és Dég településeken.
o Vereb település szennyvízcsatorna hálózata is épül, a Velence-tavi Regionális rendszerhez kapcsolódva.
 
- KEOP pályázati konstrukcióban nyertes pályázattal rendelkező települések (a kivitele-zés még nem kezdődött meg, az előkészítő feladatokat végzik):
o A csatornázottsági aránynál már korábban említett: Mezőfalva, Baracs, Nagy-venyim, Kisapostag települések II. ütemű szennyvízcsatorna hálózata is ebbe a kategóriába tartozik.
o Cece: szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása,
o Enying város: szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása,
o Kisláng: szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása,
o Ercsi város: szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése.
o Előszállás: szennyvízelvezetése és tisztítása
 
2000 fő alatti települések esetében a Regionális Operatív Program ( ROP) keretében meghir-detett pályázati konstrukciók adnak lehetőséget szennyvízelvezetés és tisztítás területén támo-gatás elnyerésére. Jelenleg is van pályázati lehetőség 2012. május 02. beadási határidővel.
 
- Nagyveleg településen lezajlott az I. ütem szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása ROP-os támogatással, jelenleg az elkészült művek próbaüzem folyik.
- Csór település esetében elnyert támogatással lehetőség nyílt szennyvízelvezetés kiépí-tésére Várpalota város szennyvízrendszeréhez csatlakozva.
 
Szennyvízelvezetéssel és tisztítással, és nyertes pályázattal sem rendelkező települések:
- Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programban érintett települések (2000 fő feletti, szennyvízelvezetéssel és tisztítással, vagy pályázati támogatással nem rendelkező települések): Lovasberény, Alap, Kulcs.
( A 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet településeit összevetve a kiépített vagy folyamatban lévő beruhá-zással rendelkező településekkel.)
 
- A megyében 16 olyan település van, amely lélekszáma nem éri el a 2000 főt és nem rendelkezik szennyvízcsatornával, vagy kiépítésre nyertes pályázattal (Daruszentmik-lós, Mátyásdomb, Alsószentiván, Bakonykúti, Csősz, Hantos, Igar, Mezőkomárom, Nagykarácsony, Nagylók, Óbarok, Sáregres, Sárszentágota, Szabadhidvég, Vajta és Zichyújfalu.)
 
 
 A megye felszíni vízhálózata
 
Fejér megye kialakult vízrendezését alapvetően meghatározza a megye földrajzi, geológiai, hidrológiai és topográfiai, valamint meteorológiai adottsága.
 
Földrajzi szempontból Fejér megye a Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes-alja, Velencei hegyvidék, Dunazúg) és a Mezőföld földrajzi tájain helyezkedik el. A két földrajzi tájegység jelzi, hogy a megye változatos topográfiai adottságú.
 
Fejér megye viszonylag kevés, igen fiatal kis vízhozamú, ingadozó vízjárású felszíni vízfolyással rendelkezik. A Bakonyból a Séd, a Móri árok felöl a Gaja, a Sárvíz (Nádor)-Malom csatorna vizei a Dunántúli-középhegységből származnak, a Mezőföldön kisebb vízgyűjtőjű vízfolyások haladnak.
 
A felszíni vizek előfordulásai és jellemzőik a különböző földrajzi tájegységeken változóak. A megye vízháztartásának a bemutatása célszerűbb a földrajzi tájegységek szerinti bontásban.
 
Fejér megye Dunántúli-középhegységre eső területének tájegységei és azok jellemző vízháztartási adottságai:
 
Kelet-Bakonyban a felszíni vizek a Gaja vízgyűjtőjéhez kapcsolódnak.
 
Móri árok a Gaja vízgyűjtőjéhez tartozik, amelynek legnagyobb mellékvize a Mór-Bodajki vízfolyás. Mérsékelten vízhiányos tájegység. A karsztos táplálás miatt a Mór-Bodajki vízfolyás Fehérvárcsurgónál 10-szeres vízhozamot szállít, mint a Gaja. Ezek a vízhozamok a bányavíz kivétellel összefüggésben változtak. A felszíni vízfolyások vízminősége szennyezett, III. osztályú.
 
A Móri árok tájegységben 6 tó található, amelyek közül jelentősebb a Fehérvárcsurgói árvízi tározó (223 ha) és a móri halastó (54 ha).
 
Vértes fennsík kistájegysége meredek peremmel szakad le a hegységelőtérre. A karsztos, száraz, egész évben vízhiányos fennsík kedvezőtlen ökológiai adottságú kistáj. Fejér megyét érintő részéről a lejtők a Császár-víz felé folynak.
 
Vértes peremvidékén helyezkedik el Csókakő. Erről a kistájegység keleti részéről a felszíni vizeket a Váli-víz és a Császár-víz vezeti tovább. A kistájegység egyetlen állóvize a Csókakői- patakon felduzzasztott tározó.
 
Gánti-medencét a Vértes fennsík eltérő magasságú exhumált sasbércei keretezik. A Császár-víz vízgyűjtőjéhez tartozik, bár a hegységbe zárt kismedencének állandó vízfolyása nincs. Csak nagy csapadékok és hóolvadás után képződik felszíni lefolyás.
 
Zámolyi medencében Csákvár és Zámoly helyezkedik el. Egykor tó volt a Zámolyi medencében is, amelyet a Vértesből leszakadó patakok és csermelyek tápláltak. Vízét a Császár-víz vezette le, amelynek felsőteraszos völgyszakaszát (újpleisztocén terasz) a medence süllyedése magához irányította.
 
A kistáj lefolyó vize a Zámolyi- és a Pátkai víztározót táplálja. A terület a Császár-víz vízgyűjtőjéhez tartozik, amelynek jelentős mellékvize a Forrás-patak. A Velencei tó vízállását szabályozni hivatott tározók amióta üzemelnek, azok vízeresztése szabályozza a Császár-víz vízjárását is.
 
A térség egyetlen természetes tava a csákvári 0,5 ha-os tó. A kialakított vízfelületek között a csákvári 3 ha-os és 4,8 ha-os tározón kívül, sokkal jelentősebb a Császár-víz felső tározója Zámolynál 272 ha-os, az alsó tározója Pátkánál 312 ha-os. Ezek a tározók hivatottak a Velencei-tó vízellátását biztosítani a nyári szárazság alatt.
 
A Sörédi-hát kistájegységén helyezkedik el Kisfalud, Magyaralmás, Söréd. Nyugati oldala a Mór-Bodajk vízfolyáshoz, keleti oldala a Császár-vízhez folyik.
 
Lovasberény-hát területén helyezkedik el Bodmér, Lovasberény, Pátka, Pázmánd, Vál, Vereb, Vértesacsa, Vértesboglár település.
 
A felszíni vizeit nyugati irányban a Császár-víz és mellékvize a Rovákja-patak, déli irányban a Vereb-Pázmándi vízfolyás, keleti peremén a Váli-víz és mellékvize a Vértesacsai vízfolyás szállítja el.
 
A Velencei-hegység kistájegységében Nadap, Pákozd, Sukoró települések helyezkednek el. A Velencei-tó vízgyűjtő területe, amelyet nyugaton a Császár-víz, keleten a Vereb-Pázmándi vízfolyás határol.
 
Keleti-Gerecse területét nyugaton a Bajóti patak határolja, tavai Mányi-tó 0,7 ha-os és a Halastó 5,7 ha-os.
 
Etyeki-dombság a Gerecse előterében fekszik, enyhén hullámos felszínnel. Nyugatról a Váli-víz, keletről a Benta-patak határolja, a Szent László-víz keresztezi. A kistáj két állóvize az alcsuti 12 ha-os és az etyeki 13 ha-os halastó.
 
A Zsámbéki medence a Gerecse és a Budai-hegység között formálódott tektonikus medence. Bicske környéki része a Szent László-víz vízgyűjtőjéhez tartozik. A Szent László-vízen Bicskénél két halastó (összesen 66 ha-os vízfelülettel) található.
 
Fejér megye Mezőföldre eső területének tájegységei és azok jellemző vízháztartási adottságai:
 
Érd-Ercsi hátságot észak-nyugati és észak-keleti része alacsony dombsági hátak és lejtők, délre hullámos síkság alakítja. Völgyekkel és medencékkel tagolt felszínének jellegzetes domborzati formái eróziós-derációs folyamat hatására jöttek létre, jelentős szerep jutott a szerkezeti mozgásoknak is.
 
A kistáj egyetlen vízfolyása a Benta-patak.
 
Váli-víz síkjának két nevezetes vízfolyása a Dunába folyó Váli-víz és az abba torkoló Szent László-víz.
 
A kistájegységben 3 kis természetes tó található, amelyből a legnagyobb a Martonvásár melletti (5,5 ha). Martonvásárban egy 34,5 ha-os tározó is üzemel.
 
Közép-Mezőföld terjedelmes kistájegység, csak kisebb vízfolyásai vannak. Keresztül halad a Dinnyés-Kajtori-csatorna, legnagyobb mellékvize a Sárosdi-víz. A tájegység keleti részéből az Adonyi öblözet Északi övcsatornája szedi össze és vezeti a vizet a Dunába. A Dunába folyik még a Nagyvenyim-Baracsi-ér, a Nagykarácsonyi-ér, a Kertkanális, a Dunakömlődi-csatorna. A Nádor-(Sárvíz) csatornához folyik le a Lóki-víz, a Tinódi-víz és a Kolozsvári-csatorna.
 
Ma már a Velencei-tó vízállását és vele együtt a Dinnyés-Kajtori-csatorna vízállását is mesterségesen irányítják. A tájegység vízszegénysége ellenére sok az állóvíz. 16 természetes tava, együtt közel 100 ha vízfelületet tesz ki. Köztük a Sárkeresztúri Sárkány-tó a legnagyobb (27,6 ha). 11 mesterséges tározó üzemel a tájegységben, összfelszínük 420 ha. A Sárszentmiklós melletti tározó 185 ha-os, a Dunaföldvári 115 ha-os. További 11 halastó található a tájegységben, összesen 975 ha vízfelülettel, ezeknek csaknem a fele Sárbogárd térségben épült ki.
 
A Velencei-medence a Velencei-tó szűkebb környékére kiterjedő kistáj. Mellékvizei a Császár-víz és a Vereb-Pázmándi-vízfolyás. A tó felszíne középvízállásnál 26 km2 , lefolyását a Dinnyés-Kajtori-csatorna biztosítja. Az egész rendszer vízjárását a Császár-víz mentén kiépített tározó medencékkel befolyásolják. A kistájnak még egy 3,5 ha-os halastava is van Dinnyés mellett.
 
Sárrét kistájnak a Séd Vilonya-ősi közötti és a Sárvíz-Nádor-csatorna Ősi-Sárszentmihály közötti szakasza a fővízfolyás, amelyhez keletről a Gaja Székesfehérvár alatti szakasza is hozzátartozik. A kistáj vízfolyásai: Séd, Péti-víz, Inotai-víz, Csákány-árok, Hidegvölgyi-víz, Gaja, Nádor-Malom-csatorna.
 
A kistáj négy természetes tava együtt 7,2 ha. A két mesterséges tó 12,2 ha összfelület . A négy halastava viszont 313 ha, köztük a Csór melletti a legnagyobb 111 ha, s hozzá közeli nagyságú a Székesfehérvári 107 ha-os halastó.
 
Sárvízvölgy tájegységbe a Sárvíz (Nádor)-csatorna Sárszentmihály és a torkolata közötti szakasza tartozik. Ezen a szakaszon egyetlen mellékvize a vele párhuzamosan a völgy nyugati oldalán ásott Nádor-Malom-csatorna, amelynek csak Soponya alatti szakasza üzemképes. A terület belvizes, a belvizeit mintegy 150 km csatornahálózat vezeti le.
 
A kistájnak 12 tava van, közülük öt természetes, összesen 21 ha felülettel, amelyből a legnagyobb a Kálóz közeli (11 ha). A négy halastó együtt 213 ha-os, ezek közül a Soponyai a legnagyobb (119 ha), az egyéb célú három mesterséges tó felszíne 69 ha.
 
Dél-Mezőföld tájegységnek csak az északi kis széle tartozik Fejér megye közigazgatási területéhez. Vízföldtani adottságai a Sárvízvölggyel megegyező.
 
Enyingi-hát földrajzi tájegységnek is csak egy kis része tartozik Fejér megyéhez. Vízföldtani adottságai szintén a Sárvízvölggyel megegyező. Öt tározó tó van a kistájegységben, amelyből a legnagyobb a Fejér megyéhez tartozó Enyingi tározó (93 ha).
 
Kálóz-Igari löszhátak tájegységét keletről a Nádor-Malom csatorna ártere, nyugatról a Csíkgát (Kabóka) völgye, délről a Sió Mezőkomárom-Simontornya közötti völgye határolja. A Sióhoz folyik le egyetlen vízfolyása a Bozót-patak. Északi területeit a Csíkgát-patak mellékvize, a Cinca keresztezi.
 
A kistájnak nyolc természetes tava van, összesen 14 ha felszínnel. A legnagyobb Igar melletti 7 ha-os. A kistájon hat mesterséges tározó és halastó üzemel, összesen 141 ha vízfelülettel. Ezek közül a Kálóz melletti a legnagyobb 91 ha.
 
Sió-völgy északi része tartozik Fejér megyéhez.
 
A felszíni vizek, patakok és vízfolyások közvetítésével részben közvetlenül, részben a Sárvíz csatornán keresztül a megye a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik.
 
Belterületi vízrendezés
 
A felszíni vízrendezés probléma körébe tartoznak a településeken belüli (belterületi) csapadékvíz levezetési feladatok is. Rendezett csapadékvíz elvezetésre szolgáló hálózat (zárt, nyitott) jelenleg általánosan csak a települések - azok közül is inkább csak a városok, és azoknak is csak- kis részén található. A települések nyílt árkos rendszerét a meglevő, zömmel feliszapolódott árkok alkotják. A nyílt árokrendszer a település arculatát mindig rendezetlenné, ápolatlanná teszi. Még a kezelt, fokozottan karbantartott virágosan szegélyezett árkok is csak a virágzási időben, az év max. egyharmadában tudnak javítani a látványán.
 
A települések burkolt felületeiről összegyűlő csapadékvíz, egy 10-15 perces zápor esetén kedvezőtlenebb összetételű szennyezettséget mos le a közlekedési felületekről és folyik a felszíni vizeken keresztül a Velencei-tóba, egyéb élővízbe, vízfolyásba, mint amilyen szennyezést a szennyvíz a talajvízen keresztül juttat az élővízbe. Ezért a közeljövőben kiemelt feladatként kell kezelni a csapadékvíz elvezetésének, tisztításának kérdését.
 
A településeken belüli felszíni vízrendezéssel összefüggő feladatok többnyire helyi jelentőségűek, önkormányzati kompetenciába tartozóak. A megyei szint (mezoszintű) kiemelését csak az indokolja, hogy mindig a befogadóig kell követni a felszíni víz útját, amely már településközi feladatként jelentkezik.
 
Az önkormányzatok számára segítséget nyújtana, ha rendelkezésére állna a település felszíni vízelvezetését hidrológiai számításokkal megalapozott csapadékvíz elvezetési tanulmány a település végbefogadójáig. Jelenleg településszint tanulmánnyal még a városok közül sem mindegyik rendelkezik, kisebb településeknél pedig sehol sincs. Ezek elkészíttetése az Önkormányzatok feladata, amelyben a védelmi feladatok is településenként rögzítésre kerülnének.
 
A települések belterületének vízrendezésénél nagyon fontos, hogy a burkolt felületek hatására megnövekedő felszíni vizek elvezetését ne csak a burkolás környezetében oldják meg, hanem mindenkor kövessék a felszíni vizet a nagyobb vízszállító kapacitással bíró befogadóig.
 
A folyók, patakok, vízfolyások és a tavak, tározók vízminőségének közvetlen védelmét szolgálja, ha az érintett vizek mentén szabályozott sávban mindennemű tevékenység (építés és egyéb) csak az illetékes VIZIG hozzájárulásával történik. Szakmai ellenőrzéssel megakadályozható a víz veszélyeztetése. A vízpart menti települések belterületén összegyűjtött csapadékvizet közvetlen a vízfolyásba vezetni csak előzetes tisztítás (olajfogó, homokfogó, törmelékfogó stb.) után szintén az illetékes VIZIG ellenőrzésének a segítségével szabad.
 
Az utóbbi években a települések belterületén a burkoltság növekedésének látszólagos fékezését ún. "zöldparkolók" kialakításával próbálták megoldani. A parkolás azonban mindig szennyező forrás. Elfolyó üzemanyag zöldparkoló esetén közvetlen a talajba kerülhet. Ezért a megye területén is nagyobb felület kb. 20 gépkocsi parkolására alkalmas parkolót csak zárt burkolattal ellátottan szabad kialakítani. A parkolók felületéről a csapadékvizet össze kell gyűjteni és olajfogón, benzinfogón átvezetve lehet csak továbbvezetni. A parkolók felületén összegyűlő csapadékvizet zöldfelületre kivezetni nem szabad.
 
Nagyobb parkoló felületekhez hasonlóan a főbb utak is szennyező források különösen a néhány perces záporokat követően. Ezek a záporok "útmosást" jelentenek, az utakra kifolyt üzemanyagot lemossák, ezért a nagyobb útfelületekről összegyűjtött csapadékvizet csak olaj-, benzin- és hordalékfogó után lehet befogadóba vezetni.
 
Ár- és belvíz védelem
 
Felszíni vizek vonatkozásában Fejér megye a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A megye valamennyi részvízgyűjtője a Dunába torkollik. A Duna fogadja be az Által-ér, a Váli-víz, a Sárvíz, a Sió, mint jelentősebb részvízgyűjtők vizeit.
 
A Duna Ercsi és Dunaföldvár közötti szakasza érinti Fejér megye területét. A megyét a dunai árvizek veszélyeztetik. Évente jellemzően végigvonul a jeges ár és a zöldár hulláma a Dunán, amely az árvízvédelem folyamatosan jelentkező igényére figyelmeztet.
 
A Duna-menti térséget az árvízvédelmet nyújtó gátak, természetes domborulatok, magas partok védik a folyón levonuló árhullámoktól. A gát szerepét rövidebb-hosszabb szakaszon önálló földgát, a megye területének döntő hányadán a védgát tetején haladó 6-os út nyomvonala biztosítja, amely kialakításával kettős szerepet tölt be, egyrészt mint árvízvédelmi elsőrendű védvonal, másrészt, mint fő közlekedési útvonal halad végig a Duna mellett.
 
A védvonal kezelője északról Dunaújvárosig a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság. Dunaújváros területén az árvízvédelem az Önkormányzat feladata. Dunaújváros térségében az 1964-es komoly partcsúszás, partrogyás után megépült a Komplex Partvédmű más néven Partvédelmi terület a Duna parton, amely az Alsó-foki patak torkolatától a belterületen levő ún. négyes kazettáig biztosít elsőrendű védelmet. Dunaújváros alatt a Duna fővédvonalának kezelője a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság.
 
A Duna magas vízállása esetén a részvízgyűjtők főbb vízfolyásain visszatorlódás következtében, illetve az időjárás (nagyobb csapadékmennyiségek, hirtelen nagyobb hóolvadás) is okozhat magasabb vízállást, helyi elöntési, árvízi veszélyeztetést. Az évek során előfordult legmagasabb vízszint alapján határozzák meg az egyes vízfolyások max. mértékadó vízszintjét, amelyre a medert szabályozzák és a szükséges védelmét kiépítik.
 
Az utóbbi években a belterületi hasznosítású területek, a beépítettség jelentősen növekedett, ezzel jelentősen megnőtt az egyes vízgyűjtők területén a burkolt felületek nagysága, amelynek hatására a természetes és mesterséges növénytakaró csökkent, s így a vízfelszívó és tároló képessége is csökkent a területnek. A burkolt felületekről fékezetlenül hirtelen fut le akár hóolvadás, akár zápor hatására kialakuló vízmennyiség, azonnal terhelve a vízgyűjtő vízfolyásait (csatornahálózatot, árkokat, patakokat, folyókat). Az utóbbi években ezért a korábban megállapított meder kereszt-szelvények nem mindenhol bizonyultak megfelelőnek, előfordultak helyi elöntések, árvizek. Ezért nagyon fontos, hogy a településrendezési tervekben a beépítés változásának, a beépítettség növelésének hatásait ne csak a belterület, beépített terület határáig vizsgálják, hanem a növekedő elvezetendő vízmennyiség útját egész a végbefogadóig követve ellenőrizzék a mederszelvények megfelelőségét. Természetesen a mederszelvényeket folyamatosan növelni nem szabad, nem is érdemes. Megfelel víztárolók, záportározók létesítésével, növényzet telepítésével kedvezően fékezhetik a víz lefolyását, lefutását.
 
Az árhullám csökkentését segítik a folyók mellett kialakult ártéri öblözetek. Fejér megye területén Ercsi és Kulcs között alakult ki ártéri öblözet a dunai árhullám, Cece térségében, illetve attól délre a Sió-Sárvízen lefutó nagyobb vízállások csökkentésére. (A megye legjelentősebb ilyen árvízi öblözetei, az egyik az Ercsi (1.22), a másik az Adonyi (1.23), a harmadik a Sió-Sárvíz (1.27)-es nyilvántartású ártéri öblözet.)
 
Fejér megye árvízvédelmét a Székesfehérvári szakaszmérnökség irányítja. Árvízvédelmi szakaszközpont Martonvásár, Cece és Adony településeken található.
 
A szükséges jövőbeni munkák az esetenkénti védekezésen túl a védképesség megőrzéséhez elengedhetetlen rendszeres fenntartási tevékenység, töltéskorona-rendezés, valamint a védekezési tapasztalatok alapján indokolttá váló helyi erősítések, korszerűsítések megvalósítása.
 
A védvonal mentén és a védett ártéren is fontos a természeti értékek védelméről gondoskodni.
 
A Dunán, a részvízgyűjtők vízfolyásain levonuló árhullámok mellett a belvizek is okoznak gondot Fejér megyében. Ezek a belvizek helyi vízkárokat okoznak, a védekezés is helyi feladat. A legfőbb gondot a magas talajvízszint okozza, amely természetesen összefügg az időjárással, a csapadékháztartással, a térségen áthaladó patakok, folyók vízszintmozgásával és a talajtani adottságokkal. A megye mély fekvésű területein a talajvízszint állása 0-1 m közötti. Ezeken a területeken magas talajvízállás mellett jelentős méretű vízállásos területek alakulnak ki. Ezek a nagy gyakoriságú, tartósan vízállásos, belvíz-veszélyeztetett területek.
 
A megye területének jelentős hányadán a jellemző talajvízszint állás 1-2 m közötti. Ezeken a területeken ritkábban és rövidebb időtartamra, de szintén kialakulhatnak belvízzel elöntött területek.
 
A belvíz okozta károk a megfelel tárolási (belvíztározók) és elvezetési rendszer csatornahálózat segítségével, belvízvédelmi szakaszok, öblözetek kialakításával csökkenthetők, azok folyamatos karbantartásával biztosítva az üzemképességet. A megye területén belvízvédelmi rendszer üzemel az Adony-Ercsi szakaszon (04.04 jel ), Adonynál belvízátemelő szivattyú biztosítja magas dunai vízszintnél is a belvizek továbbvezetését, valamint belvízvédelmi rendszer üzemel a Cece-Ősi szakaszon.
 
A magas talajvízállás több település belterületét is érinti, ezért ezeken a településeken a beépített területről a csapadékvíz elvezetésének gondosabb megoldása szükséges. Magas talajvízállásos területen építkezni helyi feltöltéssel célszerű.
 
A magas talajvízállás hatására időszakos, vagy állandó vízelöntéses területek alakulnak ki, amelyeknek hasznosítását szintén meg kell oldani. Kedvező megoldási lehetőséget kínál a terület ún. "energiaerdőként" történő hasznosítása. Az energiaerdőként olyan fafajta (pl. kínai nád, fűzfa, stb.) ültetését kell célul tűzni, amely a tartós vízállás esetén sem pusztul el. A Sárvíz-Malom-csatorna völgye alkalmas energiaerdő telepítésére. Az energiaerdő kettős szempontból hasznos, önmagában haszon-növény, s vízfelszívó képességével, párologtató képességével csökkenti a vízzel elborított terület nagyságát. Az erdőnek, növényzetnek környezeti állapot és látványjavító hatása mellett ciklikus aratásával, kivágásával energiahordozóként történő hasznosításával, jelentős fosszilis energiahordozó megtakarítás érhető el.
 
A magas talajvízállásos településeken mielőbb meg kell oldani a szennyvíz zárt közcsatornával történő összegyűjtését és szennyvíztisztító telepen történő tisztítását. A talajba szikkasztott szennyvíz növeli, emeli a talajvíz szintet és szennyezi a talajvizet, ami további károsodást is okozhat.
 
 
Víz Keretirányelv
2000. december 22-én hatályba lépett, 2000/60/EK  Víz Keretirányelv (VKI), mely az EU új víz-politikája érvényesítésének legfontosabb eszköze. Előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot.
VKI egységes alapokon szabályozza a felszíni, felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét, a pontszerű és diffúz szennyező-forrásokkal szembeni fellépést, és előírja a vizek jó állapotának eléréséhez vezető intézkedések vízgyűjtő szintű összehangolását. A Duna Részvízgyűjtőre vonatkozó országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv a 1042/2012. (II. 23.) számú kormányhatározattal került kihirdetésre.
 
Fejér megye területén az alábbi vízgyűjtő-gazdálkodási alegységek találhatók:
- Velencei-tó vízgyűjtő-gazdálkodási alegység
- Észak-Mezőföld - Keleti-Bakony vízgyűjtő-gazdálkodási alegység
- Sió vízgyűjtő-gazdálkodási alegység
- Közép-Duna vízgyűjtő-gazdálkodási alegység
- Által-ér vízgyűjtő-gazdálkodási alegység.
Az 5 Fejér megyei vízgyűjtő-gazdálkodási alegység területére vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek 2010-ben kerültek elfogadásra.

I. Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony vízgyűjtő-gazdálkodási alegység
 A tervezési alegység a Séd-Nádor-Gaja vízrendszer vízgyűjtő területét foglalja magába, területe: 2487,9 km2, domborzati szempontból a Bakony, Vértes, Mezőföld területek alkotják. 16 vízfolyás víztestjéből 15 természetes, ebből 8 erősen módosított, 1 pedig mesterséges besorolást kapott. Az állóvíz víztestek közül 1 természetes, 11 mesterséges.
A vízrendszer gerince a Nádor-csatorna, mely 110 km-en szeli át a Mezőföld és a Sárrét térségét. Jelentősebb mellékvízfolyásai a Gaja-patak, a Veszprémi-Séd, illetve a Dinnyés–Kajtori-csatorna. A vízrendszerhez több víztározó, duzzasztó tartozik, melyek kiegyenlítő ill. öntözővíz-készlet tározási funkciójuk mellett természetvédelmi, rekreációs és halgazdálkodási funkciót is betöltenek (pl. Fehérvárcsurgói-, Sárszentmihályi-, Szabadbattyáni-, Soponyai-, Táci-, Nagyhörcsöki-, Örspusztai-tározó). Séd-Sárvízi-malomcsatorna teljes hossza 71,82 km.
 
Fejér megye területéről a Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony vízgyűjtő-gazdálkodási alegység vízgyűjtőn fekvő települések (52): Aba, Alap, Alsószentiván, Bakonycsernye, Bakonykúti, Balinka, Bodajk, Cece, Csákberény, Csókakő, Csór, Csősz, Dég, Fehérvárcsurgó, Gárdony, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Jenő, Káloz, Kincsesbánya, Kisláng, Kőszárhegy, Magyaralmás, Mezőfalva, Mezőszilas, Moha, Mór, Nádasdladány, Nagylók, Nagyveleg, Nagyvenyim, Pákozd, Perkáta, Polgárdi, Sárbogárd, Sáregres, Sárkeresztes, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Söréd, Szabadbattyán, Szabadegyháza, Székesfehérvár, Tác, Úrhida, Vajta, Zámoly.
 
II. A Sió tervezési alegység
 A tervezési alegység gerincét a Sió adja, amely mesterséges csatorna. Fő funkciója a Balaton vízszintszabályozásához kapcsolódó vízlevezetés, ill. a Közép-Dunántúl vízfolyásainak és a Velencei-tónak a vizeit szállítja a Dunába. A térség éghajlati, domborzati és kiváló minőségű termőföldi adottságai kedvező feltételeket biztosítanak a mezőgazdaság számára. Ipari park nincs a térségben.
A tervezési alegységben 31 vízfolyás és 6 tó víztest található. A tervezési alegység tájegységei Somogy, Tolna, Baranya és Fejér megye területén találhatók: a Külső-Somogyi-dombvidék, a Mezőföld nyugati és keleti táblája, a Tolnai-Hegyhát, a Völgység, a Mecsek és a Déli-Mezőföld.
A tervezési alegység területén 18 db erősen módosított és 4 db mesterséges felszíni víztest lett kijelölve.
A megye területéről a vízgyűjtőn fekvő települések köre (34): Alap, Alsószentiván, Baracs, Cece, Csősz, Dég, Dunaújváros, Előszállás, Enying, Füle, Igar, Jenő, Káloz, Kisláng, Kőszárhegy, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőfalva, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Mezőszilas, Nádasdladány, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Perkáta, Polgárdi, Rácalmás, Sárbogárd, Sáregres, Soponya, Szabadbattyán, Szabadhidvég, Vajta.
 
III. A Velencei-tó tervezési alegység
 A tervezési alegység a Velencei-hegységre, a Vértes-hegység délkeleti lejtőjére, és a Mezőföld északi részére terjed ki, nagysága 602,4 km2, melyből a tó területe 24,2 km2. Fő táplálója a vízpótló tározókkal szabályozott Császár-víz, a fölös vizeket a Dinnyés-Kajtori-csatorna vezeti le a Nádorba. A Velencei-tó vízpótlásának biztosítására létesült a Pátkai-tározó és a Zámolyi-tározó. Számottevő ipari létesítmény nincs a területen.
 A megye területéről a vízgyűjtőn fekvő települések köre (28): Baracska, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Gárdony, Kajászó, Kápolnásnyék, Lovasberény, Magyaralmás, Mór, Nadap, Pákozd, Pátka, Pázmánd, Pusztavám, Seregélyes, Söréd, Sukoró, Székesfehérvár, Vál, Velence, Vereb, Vértesacsa, Vértesboglár, Zámoly, Zichyújfalu.
 
IV. A Közép-Duna tervezési alegysége
 A 8600 km2 területű alegység nem alkot egységes vízgyűjtőterületet, a Duna két partján lefutó kisvízfolyások vízgyűjtőinek sokaságát foglalja magába, az alegységhez 38 vízfolyás tartozik. Földrajzi felépítése és éghajlati jellemzői rendkívül változatosak. Jelentős ökológiai zöldfolyosó a Váli-víz völgyét kísérő gyepek láncolata, és a Szent László-patak völgyének gyepterületei, melyek egy része védelem alatt áll.
 A tervezési egység területén összesen 130 lakott település található. a megye területéről a vízgyűjtőn fekvő települések köre (34): Adony, Alcsútdoboz, Baracska, Beloiannisz, Besnyő, Bicske, Bodmér, Csabdi, Dunaújváros, Ercsi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Iváncsa, Kajászó, Kisapostag, Kulcs, Mány, Martonvásár, Nagyvenyim, Óbarok, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Ráckeresztúr, Szabadegyháza, Szár, Tabajd, Tordas, Újbarok, Vál, Vértesacsa, Vértesboglár, Zichyújfalu.
 
 V. Által-ér tervezési alegység
 A vízfolyás Pusztavám felett a Vértes hegység DNy-i szélén a Kopasz-hegy alatt ered. Innen DK-i irányba folyik, majd Pusztavám felett É-ra fordul. A vízfolyás hossza 49,852 km. A vízgyűjtő terület nagysága 521 km2, a fővölgy hossza 53 km. A vízgyűjtő a torkolattól Tata magasságáig 6-9 km, Tatabányánál 13 km-re szélesedik. A vízgyűjtőterület 65%-a dombvidéki, 24%-a hegyvidéki, míg az alsó szakasz (11%) síkvidéki jellegű. Az alegység települései Komárom-Esztergom megyében vannak, és egy település van Fejér megyéből is (Pusztavám). Jelenleg a térségben három jelentős ipari övezet van: a Komárom-Almásfüzitő Duna-menti sáv, Tatabánya, valamint Oroszlány térsége.
A tervezési terület védett, illetve védelemre méltó területekben gazdag, többségük a hegyvidékek erdőségeihez, vagy élővizekhez kötődnek. Az élőhelyek között az erdők mellett természetvédelmi szempontból kiemelt jelentősége van a víztereknek, vizes élőhelyeknek és füves területeknek. A vizes élőhelyek sorából kiemelkednek nemzetközi jelentőségű vadvizek.
 
Kivonat a 2009. februárban elfogadott Fejér Megyei Területrendezési Terv vízminőség- és talajvédelemmel kapcsolatos fejezeteiből:
 
Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete (FMTrT 15. §)
A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
Részletes indoklás az FMTrT 15. §-hoz: Fejér megyében a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek a kormányrendeletben foglaltak, valamint a VITUKI Kht. digitális térképe alapján kerültek lehatárolásra. Fokozott veszélyt jelent a felszín alatti vizekre, hogy a megye jelentős része felszíni szennyeződésre erősen érzékeny karsztos, magas talajvízállású, dunai kavicsterasz területen fekszik.
 
Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete (FMTrT 16. §)
(1) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetében a tisztított szennyvizek kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével gondoskodni kell.
(2) Az övezet területére kívülről — regionális szennyvízgyűjtő- és tisztító rendszerre
szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével — szennyvíz
bevezetését meg kell akadályozni.
Részletes indoklás az FMTrT 16. §-hoz: A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetébe a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének besorolása alapján Fejér megyében a következő egyéb védett területen lévő befogadók tartoznak:
– a Velencei-tó, valamint a vízgyűjtőjén lévő befogadók a 240/2000. (XII. 23.) kormányrendelet szerint,
– a Duna 1620-1708 fkm szelvények közötti szakasza és vízgyűjtő területe az illetékes államigazgatási szerv lehatárolása szerint.
Az övezet területét az érintett települések rendezési terveiben pontosítani szükséges.
 
 
Rendszeresen belvízjárta terület övezete (FMTrT 28. §)
 A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési
eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki.
Részletes indoklás az FMTrT 28. §-hoz: a rendszeresen belvízjárta terület az a sík, vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező terület, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadnia, ezért annak mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyűlik.
Az övezeti lehatárolást a megyei területrendezési tervben a léptéknek megfelelően folthatárosan, a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek szakmai állásfoglalása alapján kell megállapítani.
Elsődlegesen belvíz-veszélyeztetett területek a megyében az Adony-Ercsi és a Cece-Ősi belvízvédelmi szakaszok területén helyezkednek el.
Az elmúlt belvizes időszakok tapasztalatai alapján a károk megelőzése érdekében a törvény előírja, hogy a rendszeresen belvízjárta terület övezetével érintett települések településrendezési tervéhez belvízrendezési munkarészt kell készíteni és beépítésre szánt terület csak az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki.
 
Nagyvízi meder övezete (FMTrT 29. §)
Nagyvízi meder övzete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
Részletes indoklás az FMTrT 29. §-hoz: Az övezet a hullámtereket, a folyók partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti területeket és a nyílt ártereket, a folyók medréből kilépő víz által szabadon elönthető területeket tartalmazza.
 
Földtani veszélyforrás területének övezete (FMTrT 30. §)
Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki.
 Részletes indoklás az FMTrT 30. §-hoz: Az övezetben az aktív és potenciális csúszásveszély által érintett települések kerültek megjelenítésre a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által szolgáltatott ismert és kategorizált földtani veszélyforrások alapján. A tényleges területi kiterjedés szerinti lehatárolás az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján a településrendezési tervek feladata.
Fejér megyében a földtani veszélyforrás területének övezete az alábányászott, a földcsuszamlással érintett, a partfalmozgásos és pincebeszakadással érintett területekre terjed ki, amelyek jellemzően a megye földtani adottságához igazodó földrajzi tájegységeit érintik. Ezek a Duna mente, a Mezőföld, a Vértes – Velencei-hegyvidék és az Északi-Bakony.
A szabály kimondja, hogy az övezetbe tartozó települések érintett területein beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki.
Fejér megyében az övezetbe elsősorban a Duna nagyvízi mederterülete, a Váli-víz, illetve a Szent László-víz bizonyos szakaszai érintettek. A törvény az övezetben beépítési tilalmat ír elő.
 
Vízeróziónak kitett terület övezete (FMTrT 31. §)
Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti.
 Részletes indoklás a 31. §-hoz: az övezet az 5 %-nál meredekebb és szántó hasznosítású területek által érintett településeket foglalja magában.
Fentiek alapján Fejér megye 102 települése érintett a vízerózió által, ezen belül a leginkább veszélyeztetett területek közé a hegy- és dombvidéki, 12 %-nál is meredekebb lejtésű szántók (Vértes, Bakony és a Velencei hegység térségei) tartoznak.
A területrendezés leginkább a területfelhasználás változtatásán keresztül segítheti az erózió elleni védelmet, mint a megfelelő földhasználat- és birtokszerkezet kialakításának befolyásolása.
  
Széleróziónak kitett terület övezete (FMTrT 32. §
Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti.
Részletes indoklás a 32. §-hoz: A szél károsító hatása elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a termőtalaj felső rétegét és ezzel a benne lévő tápanyagot elhordja, a talaj és a növényzet töve kiszárad, ezen kívül a szél által szállított durva talajszemcsék az útjukba kerülő növényzetet homokverés formájában károsítják.
Fejér megyében a defláció 50 települést érint, a kitett terület mintegy 65000 ha. A leginkább veszélyeztetett területek a Sárvíz-völgye és a Sárrét, de a Móri-árok és Közép-Mezőföld kistájain is találhatók nagyobb területű deflációnak kitett foltok.
A vonatkozó szabály szerint is a szél pusztító hatása elleni védekezés nagyrészt agrotechnikai módszerekkel történhet. Ezek közül alkalmazható többek között a mezővédő erdősávok, fasorok uralkodó szélirányra merőleges telepítése, talajkímélő technológiák helyes megválasztása, kis adagokban történő öntözés, megfelelő növényszerkezet kialakítása, bizonyos esetekben pedig a művelési ág megváltoztatása.
 
 
 

Keresés

Vakbarát verzió

 

56-os forradalom ünnepségei

Fejér Megyei Értéktár

Foglalkoztatás

Területfejlesztés

Barangoló

Fedezze fel Fejér megyét!
 
 

www.gajavolgy.hu

"NE DŐLJÖN BE"

Magyar Államkincstár