A nagyszínpadon Nagy István agrárminiszter köszöntötte a résztvevőket, aki rámutatott: a 2024/25-ös évben 13 ezer tonna vadhúst hasznosítottak Magyarországon, ebből 12,2 ezer tonna nagyvad, 800 tonna pedig apróvad volt. Mint mondta, a vadgazdálkodási ágazat éves árbevétele elérte a 40 milliárd forintot, amelyből a vadhús nyolcmilliárd forinttal részesedett – tíz évvel ezelőtt még csupán 3 milliárd forintot hozott a lőtt vad értékesítése. Hozzátette: a hús 20 százalékát belföldön értékesítik, a nagyobb részt – mintegy 10 ezer tonnát – Németország, Ausztria és Olaszország piacain adják el.
– A vadhús különleges beltartalmi értékekkel bír, antibiotikum- és gyógyszermaradvány-mentes, ezért tökéletesen illeszkedik az egészségtudatos étrendbe. Ennek ellenére a hazai fogyasztás alacsony: fejenként mindössze 0,1–0,3 kilogramm évente – tért rá a magyar vadhús-fogyasztás jellemzőire a miniszter, kiemelve: a legkedveltebb vadételek között a vaddisznó vezet, ezt követi az őz, a fácán, a nyúl, a szarvas és a vadkacsa. Nagy István arra is rámutatott, hogy a vadállomány szabályozása nem csupán vadászati kérdés, hanem a természetes élőhelyek védelmét és a fenntarthatóságot is szolgálja. Az Agrárminisztérium legújabb, 10 milliárd forintos pályázata az erdők megújítását és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodását támogatja – a pályázatok szeptember végéig beadhatók, hangsúlyozta.
Az állami erdőgazdaságok kiemelkedő minőségű vadászterületeket kezelnek – ezt már Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke mondta, ahogy azt is: az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tettek a szakmai elvárások teljesítéséért. Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a vadászkamarával való hosszú távú együttműködést emelte ki beszédében, aki szerint a két szervezet közösen tudja kiszolgálni a gasztronómiai igényeket és előmozdítani a klímavédelmi célok elérését, amely – mint fogalmazott – a jövő alapja.
Köszöntötte a fesztivál résztvevőit Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke is, aki arról beszélt, hogy a vadételek népszerűsítése a rendezvény egyik célja, hiszen világszínvonalú a magyar vadállomány, ennek ellenére nagyon kevés vadhúst fogyasztanak a magyarok.
Végezetül Majoros Gábor, a Vadex Zrt. vezérigazgatója fogalmazta meg a legfontosabb célokat: mint elmondta, Fejér vármegye erdősültsége elmarad az országos átlagtól, ezért elsődleges feladatuknak tekintik új erdők telepítését. Idén mintegy 32 hektár erdőt telepítettek, és összesen 110 ezer facsemetét ültettek el.
A főzőversenyre benevezett csapatokat a verseny zsűrije bírálta: a muflonételek kategóriájában az első helyet az Oltárkő Erdei Iskola szerezte meg, a második a Nagy-Sár–Hant vadászok, míg a harmadik a Jüllich GLAS csapata lett. Az őz kategóriában a Mecsekerdő Zrt. bizonyult a legjobbnak, őket követte a Vad–Ászok, a harmadik helyen pedig a Vihar Lovas Egyesület végzett.
A szarvas ételek közül a Sefag Zrt. étele érdemelte ki az első helyet, a második helyet a Vért Vadászati Kft. szerezte meg, harmadikként pedig a Wildebees csapata zárt. A vaddisznó kategóriában az Erdőért Egyesület győzött, második helyen az RX Boban végzett, a dobogó harmadik fokára pedig a Vértesi Csipetcsapat állhatott fel.
