A március 15-i nemzeti ünnep programjai hagyományosan a Penna Regia-díj átadási ünnepségével kezdődtek Székesfehérváron. Ez az elismerés annak adományozható, aki a sajtó munkatársaként Székesfehérvár életének bemutatásával elősegítette a város ismertségét, elismertségét, a helyi közélet nyilvánosságát, illetve hozzájárult Székesfehérvár országos és nemzetközi megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. A Penna Regia-díjat ebben az esztendőben Bokros Judit újságíró, költő vehette át dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
Az időjárásra való tekintettel a Városháza Dísztermében folytatódtak az ünnepi programok. A fehérvári fiatalok forradalmi hangulatot varázsoltak a színpadra, megjelenítve a szabadságharc eseményeit és hőseit. A Vörösmarty Színház az idei évadban újszerű, neoavantgárd előadással lepte meg közönségét. A Petőfi rock című darabot, amely az 1970-es évek elején született, és Paál István rendező munkáját dicsérte, a színház Petőfi Sándor születésének 200. és a mű ősbemutatójának 50. évfordulója előtt tisztelegve dolgozta át. A Fejér Vármegye és Székesfehérvár Önkormányzatának az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén résztvevők ebből az alkotásból láthattak részleteket.
A műsort követően Székesfehérvár polgármestere köszöntötte az ünneplőket. Dr. Cser-Palkovics András ünnepi beszédében röviden vázolta azt a történelmi helyzetet, amelyből hazánk számára egyetlen út vezetett a szabadság felé. Székesfehérvár 1848-ra már mindent látott és átélt, amit városra kiróhat a balsors. Történetünk itt helyben leképezi az egész magyar nemzet történetét Európában. Elvesztettük vezető szerepünket, legféltettebb kincseinket hódítók rombolták szét, vagy rabolták el, számtalanszor kellett romjaiból újjáépíteni a közös otthonunkat.
„A magyar történelem nem más, mint kemény ellenszegülés az idegen birodalmak kényének-kedvének, ezt az ellenállást pedig egyetlen dolog hajtja: hogy immár egy évezrede szeretnénk úgy élni a földünkön, ahogy mi akarunk. Minden valamire való magyar kormány és vezetés is ezért dolgozott, ezért harcolt!” – fogalmazott a városvezető, majd kiemelte: „Most, hogy immár évek óta közösen építkezhetünk magunk és gyermekeink javára, ismét szembe kell nézzünk a lehetőséggel, hogy a világ birodalmainak üllője és kalapácsa közé szorulhatunk, ami veszélybe sodor mindent, amit eddig közösen elértünk. (…) Mindaddig ugyanis, amíg a háború nem éri el hazánkat, ameddig békében tudhatjuk az otthonunkat, biztonságban szeretteinket, addig tudunk gyarapodni, tudunk előre haladni” – emelte ki a városvezető.
A szabadságnak csupán akkor van értelme, ha azt közösségben éljük meg - hangsúlyozta ünnepi beszédében Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, aki hozzátette: büszkén kell gondolni hazafiainkra, mártírjainkra, a ’48-as események főszereplőire, az igaz szabadság igaz harcosaira.
„Ma, 175 év elteltével ugyanazt kell tennünk, mint a márciusi ifjaknak. Újra és újra meg kell küzdenünk a szabadságunkért. A birodalmak ugyanis ma is léteznek. Pénzt és fáradtságot nem kímélve ma is azon dolgoznak, hogy hozzájuk hű embereket juttassanak kormányra. Dollármilliókat áldoznak arra, hogy az ő szabadságukat elhozzák. De, ami az ő szabadságuk, az a magyaroknak kényszer. Mert a birodalmak ma is meg akarják mondani, hogy kikkel éljünk együtt, hogyan neveljük a gyermekeinket, kivel és hogyan üzleteljünk, és rá akarnak szorítani bennünket, hogy lépjünk háborúba az ő érdekeik szerint. A birodalmi törekvéseknek itthon mindig is voltak lelkes támogatói, akik azt vallották, hogy ha átengedjük az irányítást egy birodalomnak, az Magyarországnak is prosperitást fog eredményezni. Ma is vannak, akik azt vallják: alá kell vetnünk magunkat a birodalmi törekvéseknek. Át kell adnunk az irányítást távoli központoknak, azt remélve, hogy azok jól döntenek helyettünk. A történelmi tapasztalat viszont nem ez. A magyar érdek csak akkor tud érvényesülni, ha a döntéseinket önállóan, külső kényszer nélkül tudjuk meghozni, hiszen csak saját magunknak vagyunk mi a legfontosabbak. A küzdelem ma is erről szól. A magyar érdek az, hogy saját sorsunkról mi magunk döntsünk.” – hangsúlyozta a vármegyei közgyűlés elnöke.
175 évvel ezelőtt, a pesti események hírére a Fekete Sas Szállóban gyülekezett a székesfehérvári ellenzéki ifjúság. A városházi ünnepséget követően a megemlékezők átvonultak az Ady Endre utcába, és a ’48-as hősök előtt tisztelegve helyezték el az emlékezés virágait a Szálló falán lévő emléktábla előtt.
Székesfehérvár és Fejér vármegye nevében a koszorút Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, államtitkár, Dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Simon László főispán közösen helyezte el. A megemlékezésen virággal és főhajtással tisztelegtek a Magyar Honvédség fehérvári ezredeinek és a városban állomásozó nemzetközi katonai szervezeteinek képviselői, a rendvédelmi szervezetek vezetői, a történelmi egyházak, oktatási és közintézmények, pártok és civil szervezetek.
(forrás: okkfehervar.hu)
